Pesti Srácok

Lásd saját szemeddel a Magyar Királyság fénykorát

Lásd saját szemeddel a Magyar Királyság fénykorát

Számos közép-európai országból számítanak fellépőkre a 2021. május 7-9-re kitűzött Regnum Festen, Északkelet-Magyarország legnagyobb szabású hagyományőrző rendezvényén. Az esemény helyszínéül Tokaj központja és Szabolcs várának környéke szolgál majd.

A Regnum Fest a középkori Magyar Királyság fénykorát kívánja élményszerűen bemutatni. Ennek jegyében számos témába vágó kulturális program, kézműves foglalkozás, könyvbemutató, előadás és kiállítás közül válogathat majd az ide látogató. A fesztivál leglátványosabb részét kétségkívül az ide sereglő többszáz hadi hagyományőrző szolgáltatja, akik a Castrum Ladislaie Haditábor keretében grandiózus hadijátékokkal, gyalogos és lovas összecsapásokkal olyan látványt fognak nyújtani, amely méltó 21. századi párja lehet a szabolcsi földváron közel egy évezred óta nem látott forgatagnak.

A Szent László Liga, mint másik jelentős programpont révén a látogatók betekintést nyerhetnek a Magyar Történelmi Íjásztársaság (MTÍT) munkásságába. Az MTÍT világszinten is kimagasló és hiánypótló feladatot látott el, az őstörténetünk szempontjából talán legfontosabb tárgy, a visszacsapó íj és a hozzá kapcsolódó felszerelési tárgyak – nyíltegezek, vagy a különböző formájú és funkciójú nyílvesszők - hiteles rekonstrukciója kapcsán. Táborukban lépésről lépésre látható lesz, hogyan készül el egy eredeti szarus íj, több izgalmas és érdekes előadás hangzik el a téma szakértőitől, valamint nem maradhat el az íjászverseny és a lovasíjász-bemutató sem. Szintén itt kerül megrendezésre a Kárpát-medencei szarus íjkészítők országos találkozója is. A Regnum Fest központi alakja Szent László, akinek évezredes Kárpát-medencei kultusza számos népet kapcsol össze. A lovagkirály Lengyelországban született, Nagyvárad szolgált temetkezési helyéül, ő csatolta Horvátországot a Magyar Királysághoz. A kun vitézzel való küzdelméről készült legszebb templomi freskóink jórészt a mai Szlovákia és Románia területén találhatóak.

PestiSracok facebook image

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvalósuló rendezvény fő programpontjai eredetileg 2020 szeptemberében valósultak volna meg, ám a koronavírus második hullámának előszele nyomán a szervezők még idejében azt a felelős döntést hozták, hogy 2021 tavaszára teszik át a Regnum Fest megtartását. Ám az idei év sem maradt eseménymentesen. A Regnum Fest keretein belül teljesült a Szög Nyomában Történelmi Lovastúra, és Nédó Olda Prima- és Kölcsey-díjas hegedűművésznő koncertet tartott a tokaji Paulay Ede Színházban.

László király Szög nevű lovának nyomába lépve a Bakonyi Poroszkálók 2020. augusztus 20. és szeptember 5. között egy közel 700 kilométeres lovastúrát tettek meg. A túra Somogyvárról, a Szent László által alapított bencés apátság romjaitól indult, mely ma a Szent László Nemzeti Emlékhely részét képezi. Számos történelmi helyszín érintése mellett a lovasok eljutottak Mátraverebély-Szentkútra, ahol a nemzeti legendárium részét képező szurdokban Szög kőbe mélyedt patanyomával is találkoztak. Az út Szabolcson végződött, amely helyszín azért is különleges, mert 1092-ben itt tartotta meg Szent László azt a zsinatot, mely már a maga korában is egy nagy jelentőségű eseménynek számított, valamint ekkor és itt keletkeztek Szent László törvényei. A Szög Nyomában Történelmi Lovastúrát színvonalas napi videós bejelentkezések és folyamatos képes beszámolók formájában követhették nyomon az érdeklődők a fesztivál Facebook-oldalán. A teljes lovas expedícióról film is készül, melyet a Regnum Fest médiafelületein fognak bemutatni, még idén ősszel. (x)

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.