Pesti Srácok

Nem robbant be a fertőzések száma az iskolákban

Nem robbant be a fertőzések száma az iskolákban

Három héttel a tanévkezdés után még nem robbant be a koronavírus-járvány az oktatási intézményekben. A szakminisztérium közölte: több, mint 13 ezer telephely közül jelenleg mindösszesen 14 helyen van rendkívüli szünet, digitális munkarendre pedig mintegy 150 intézmény állt át, de zömé­ben csak egy-egy osztály, nem az egész iskola – számolt be a Magyar Nemzet.

Az ország nagy részében a koronavírus-járvány ellenére is zavartalan az oktatás. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) tájékoztatása szerint a mintegy hatezer intézmény több, mint 13 ezer feladatellátási helyéből jelenleg mindösszesen 13 óvodában és egy iskolában van érvényben rendkívüli szünet. Ezeken kívül tíz teljes feladatellátási helyen, 144 esetben pedig egy-egy osztályban rendeltek el tantermen kívüli, digitális munkarendet – ismertette a szaktárca a Magyar Nemzettel a legfrissebb adatokat. A rendelkezések ideiglenesek, és mint kiderült, egyre több intézményben már vissza is térhetnek a tanulók a hagyományos munkarendbe; kedden például több, mint egy tucat ilyen döntés született.

Ahogy a kormány az elmúlt napokban többször is egyértelművé tette, a márciusihoz hasonló országos iskolabezárás, illetve digitális átállás az ősz folyamán biztosan nem lesz, mivel az ország nem állhat le másodszor is. Azt tervezik, hogy ha fel is üti a fejét a koronavírus, csak az érintett osztályt, csoportot vagy intézményt izolálják, miközben máshol megmarad a tanítás. Ez a módszer úgy tűnik, beválik, a fertőzés egyelőre nem terjedt futótűzként az oktatási intézményekben. Rendkívüli szünetet adott esetben az Oktatási Hivatal (OH), digitális munkarendet pedig csakis az operatív törzs rendelhet el.

Október elsejétől minden oktatási intézményben kötelező lesz a lázmérés az épületekbe való belépéskor mind a pedagógusoknak, mind pedig a diákoknak. Tanévkezdéskor a kormány biztosította a szükséges mennyiségű fertőtlenítőszert, Müller Cecília országos tisztifőorvos kérésére pedig a járási és kerületi hivatalok szúrópróba-szerűen ellenőrzik a takarítást, illetve a tisztító- és fertőtlenítőszerek, papírtörlők meglétét.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balázs Attila

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.