Pesti Srácok

Több száz bizonyíték van arra, hogy megkínozták a fehérorosz tüntetőket

Több száz bizonyíték van arra, hogy megkínozták a fehérorosz tüntetőket

Fehérorosz jogvédők ötszáznál több bizonyítékot gyűjtöttek össze az országban elkövetett kínzások áldozatairól – számolt be pénteken a Vjaszna jogvédő szervezet.

Jelenleg folyik a bizonyítékok rendszerezése és azok alapján egy jelentés elkészítése. A Vjaszna adatai szerint a nyomozó szervekhez 1200 feljelentés érkezett olyan sérültektől, akikre "erkölcsi és lélektani nyomást" gyakoroltak. A nyomozó hatóságok egyelőre egyetlen esetben sem kezdeményeztek eljárást. Jogvédők szerint számos városban a békés tüntetőkre a belügyi különleges alakulatok (OMON) emberei támadtak, aránytalan mértékben használtak rendőri eszközöket és fegyvereket az állampolgárokat őrizetbe vételekor; a rabszállító járművekben, a rendőrőrsökön és fogdákban bántalmazták a tüntetőket.

Jogvédők rámutattak arra, hogy az augusztus 9-i elnökválasztás napján 180 újságírót vettek őrizetbe, közülük 21-et letartóztattak. A jogvédő központ nem kevesebb, mint 40 olyan esetet rögzített, amikor külföldi sajtóorgánumoknak dolgozó újságírókat vettek őrizetbe. A jogvédők csupán az augusztus 12-től 20-ig tartó időszakban a kínzások és durva bánásmód néhány száz kárvallottjától szereztek bizonyítékokat, amelyeket fényképekkel és videofelvételekkel támasztanak alá. Több mint száz sérült nyilatkozatát rögzítették. Korábban a fehérorosz jogvédők a 47 egykori őrizetbe vett ember érdekében fordultak az ENSZ kínzás elleni bizottságához a kegyetlen és megalázó bánásmód miatt.

Fehéroroszországban pénteken Zsodino településen kiszabadult a nyomozati fogságból Szjarhej Dilevszki, az ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségének tagja, aki egyben a Minszki Traktorgyár (MTZ) sztrájkbizottságának elnöke. A hírt pénteken megerősítette Viktar Babarika volt ellenzéki elnökjelölt stábjának sajtószolgálata. A Koordinációs Tanács oltalmazására szólította fel pénteken a fehérorosz állampolgárokat Paval Latuska, a testület elnökségi tagja egy videofelvételen. A külföldön tartózkodó Latuska felhívásában maximális támogatást kért testületének. Felhívta a figyelmet arra, hogy minél több ember támogatja a tanácsot, annál nehezebbé válik az államnak megkerülni. Ugyanezen a felvételen Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába távozott volt ellenzéki elnökjelölt újból arra szólította a hatalmon lévőket, hogy folytassanak párbeszédet az ellenzékkel. Mint mondta, súlyos politikai válságban van az ország, az egyetlen kiutat a párbeszéd jelenti – tette hozzá.

PestiSracok facebook image

Andrej Szavinih, a fehérorosz parlament nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának elnöke politikai önhittségnek nevezte pénteken azt a határozatot, amelyet az Európai Parlament (EP) előző nap hozott Fehéroroszországgal kapcsolatban. A politikus szerint a határozat a csökönyösség, a részrehajlás és a politikai önhittség kirívó példája. Úgy vélekedett, hogy a mérlegelt és átgondolt cselekedetek, a bizalom erősítésének és a kölcsönös egyetértésnek helyét a banalitás vette át. Szerinte ez az irányzat azt a rendszerválságot tükrözi, amely eluralkodott az európai intézményeken.

Az EP csütörtöki határozatában elítélte a fehérorosz hatóságokat, és támogatásáról biztosította az ellenzéket, valamint a képviselők szankciók bevezetését sürgették Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, állami erőszakszervezetével, illetve a fehérorosz hatóságoknak támogatást nyújtó Oroszországgal szemben.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?