Pesti Srácok

A Kúria idén tíz 1956 utáni megtorló ítélet semmisségét igazolta

A Kúria idén tíz 1956 utáni megtorló ítélet semmisségét igazolta

A Kúria idén tíz 1956 utáni megtorló ítélet törvényi semmisségét igazolta, és ezzel kimondta, hogy azokban az ügyekben ártatlanokat ítéltek el – tudatta a legfelsőbb bírói fórum csütörtökön, közleményben.

Idén eddig tíz olyan ügyben igazolta a Kúria az elítélés semmisségét, amely évtizedekkel ezelőtt az 1956-os forradalomban és szabadságharcban való részvételt torolta meg. Egy további ügyben a Kúria megküldte az iratokat a kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező Fővárosi Törvényszéknek. Idén január 1-jén nyolc semmisségi ügy volt folyamatban, október közepéig további nyolc indítványt nyújtott be a legfőbb ügyész, így jelenleg öt ügy elbírálása van folyamatban. Egy 2016-os törvény adott lehetőséget arra, hogy a legfőbb ügyész a Kúria eljárását indítványozza a semmisségi igazolás kiadása érdekében. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorló elítéléseket a törvény nem ismeri el ítéletnek. A Kúria végzéseinek indokolásában rámutatott: a semmisség igazolásának jelentősen nagyobb a súlya, mint a korábbi törvényességi óvásnak, a semmisség igazolásával ugyanis megvalósul az erkölcsi és jogi elégtétel. A legfőbb bírói fórum kimondta: az 1956 utáni megtorló perekben eddig érintett összességében több száz embert ártatlanul ítélték el. Márki Zoltán, a Kúria tanácselnöke egy korábbi interjúban leszögezte: az 1956 utáni megtorló ítéletek hatalommal való visszaélést valósítottak meg, a büntetések végrehajtása önbíráskodás, a halálbüntetéseké pedig előre megfontolt gyilkosság volt – emlékeztettek a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)