Pesti Srácok

A szlovén kormány a hadsereg bevethetőségét kéri a parlamenttől a határok védelmére

A szlovén kormány a hadsereg bevethetőségét kéri a parlamenttől a határok védelmére

A szlovén kormány azt kéri a parlamenttől, hogy aktiválja a védelmi törvény 37. cikkét, amely szerint a hadsereg bevethető lenne a határok védelmében ugyanolyan jogkörökkel, mint a rendőrség – közölte csütörtökön a kabinet.

A Janez Janša vezette jobbközép koalíciós kormány szerint erre elsősorban azért van szükség, hogy a rendőrök egy részét átirányíthassák az ország belsejébe, hogy a koronavírus-járvány megfékezés érdekében hozott korlátozások betartását ellenőrizzék. A törvény elfogadáshoz kétharmados többségre van szükség a parlamentben, azt azonban, hogy napirendre kerülhessen, legutóbb nem támogatta a parlament illetékes bizottsága. A törvényt még 2015 októberében, a migrációs válság csúcspontján fogadták el. A javaslat határozott időre szólt, legfeljebb három hónapra, a hosszabbítás lehetőségével. A jogszabály szerint a hadsereg segítséget nyújthat a rendőrségnek az ország határainak őrzésében, ideiglenesen korlátozhatja az emberek szabad mozgását, illetve közreműködhet zavargó csoportok és tömegek megfékezésében.

A szlovén-horvát határt 800 rendőr és 150 katona védi az illegális migrációval szemben, ugyanakkor a hadsereg csak logisztikai feladatokat láthat el, nem tartóztathatja fel a migránsokat. Szlovéniában az év első kilenc hónapjában 11 855 határsértőt tartóztattak fel a hatóságok. Szeptember végéig 8209 embert toloncoltak vissza a szlovén rendőrök más országokba; a legtöbbet Horvátországba, 8159-et. Eközben más országokból 1120 migránst küldtek vissza Szlovéniába. A migránsok főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.