Pesti Srácok

A szlovén kormány a hadsereg bevethetőségét kéri a parlamenttől a határok védelmére

A szlovén kormány a hadsereg bevethetőségét kéri a parlamenttől a határok védelmére

A szlovén kormány azt kéri a parlamenttől, hogy aktiválja a védelmi törvény 37. cikkét, amely szerint a hadsereg bevethető lenne a határok védelmében ugyanolyan jogkörökkel, mint a rendőrség – közölte csütörtökön a kabinet.

A Janez Janša vezette jobbközép koalíciós kormány szerint erre elsősorban azért van szükség, hogy a rendőrök egy részét átirányíthassák az ország belsejébe, hogy a koronavírus-járvány megfékezés érdekében hozott korlátozások betartását ellenőrizzék. A törvény elfogadáshoz kétharmados többségre van szükség a parlamentben, azt azonban, hogy napirendre kerülhessen, legutóbb nem támogatta a parlament illetékes bizottsága. A törvényt még 2015 októberében, a migrációs válság csúcspontján fogadták el. A javaslat határozott időre szólt, legfeljebb három hónapra, a hosszabbítás lehetőségével. A jogszabály szerint a hadsereg segítséget nyújthat a rendőrségnek az ország határainak őrzésében, ideiglenesen korlátozhatja az emberek szabad mozgását, illetve közreműködhet zavargó csoportok és tömegek megfékezésében.

A szlovén-horvát határt 800 rendőr és 150 katona védi az illegális migrációval szemben, ugyanakkor a hadsereg csak logisztikai feladatokat láthat el, nem tartóztathatja fel a migránsokat. Szlovéniában az év első kilenc hónapjában 11 855 határsértőt tartóztattak fel a hatóságok. Szeptember végéig 8209 embert toloncoltak vissza a szlovén rendőrök más országokba; a legtöbbet Horvátországba, 8159-et. Eközben más országokból 1120 migránst küldtek vissza Szlovéniába. A migránsok főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!