Pesti Srácok

A szlovén kormány a hadsereg bevethetőségét kéri a parlamenttől a határok védelmére

A szlovén kormány a hadsereg bevethetőségét kéri a parlamenttől a határok védelmére

A szlovén kormány azt kéri a parlamenttől, hogy aktiválja a védelmi törvény 37. cikkét, amely szerint a hadsereg bevethető lenne a határok védelmében ugyanolyan jogkörökkel, mint a rendőrség – közölte csütörtökön a kabinet.

A Janez Janša vezette jobbközép koalíciós kormány szerint erre elsősorban azért van szükség, hogy a rendőrök egy részét átirányíthassák az ország belsejébe, hogy a koronavírus-járvány megfékezés érdekében hozott korlátozások betartását ellenőrizzék. A törvény elfogadáshoz kétharmados többségre van szükség a parlamentben, azt azonban, hogy napirendre kerülhessen, legutóbb nem támogatta a parlament illetékes bizottsága. A törvényt még 2015 októberében, a migrációs válság csúcspontján fogadták el. A javaslat határozott időre szólt, legfeljebb három hónapra, a hosszabbítás lehetőségével. A jogszabály szerint a hadsereg segítséget nyújthat a rendőrségnek az ország határainak őrzésében, ideiglenesen korlátozhatja az emberek szabad mozgását, illetve közreműködhet zavargó csoportok és tömegek megfékezésében.

A szlovén-horvát határt 800 rendőr és 150 katona védi az illegális migrációval szemben, ugyanakkor a hadsereg csak logisztikai feladatokat láthat el, nem tartóztathatja fel a migránsokat. Szlovéniában az év első kilenc hónapjában 11 855 határsértőt tartóztattak fel a hatóságok. Szeptember végéig 8209 embert toloncoltak vissza a szlovén rendőrök más országokba; a legtöbbet Horvátországba, 8159-et. Eközben más országokból 1120 migránst küldtek vissza Szlovéniába. A migránsok főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?