Pesti Srácok

Afganisztáni és pakisztáni migránsok csaptak össze Boszniában

Afganisztáni és pakisztáni migránsok csaptak össze Boszniában

Afganisztáni és pakisztáni illegális bevándorlók csaptak össze az északnyugat-boszniai Bihácson szerda késő este, két migráns meghalt, tizennyolc pedig megsebesült – erősítette meg a helyi rendőrség csütörtökön.

Az N1 regionális hírtelevízió beszámolója szerint a gyilkosságok elkövetőit még keresik, és a hatóságok azt is ki akarják deríteni, mi vezetett a konfliktushoz a két csoport között. A boszniai rendőrség éppen szerdán ürítette ki a horvát határ közelében fekvő, Bihács mellett található befogadóközpontot, és az ott tartózkodó migránsokat átszállította a körülbelül húsz kilométerre található Lipába. Az átszállításra azért volt szükség, mert a boszniai-horvát határon rekedt illegális bevándorlók egyre több gondot okoztak a helyi lakosságnak, megnőtt a rablások és az erőszakos cselekedetek száma; a bihácsiak bevallásuk szerint féltek az ott rekedt bevándorlóktól. Napokon belül a szintén a boszniai-horvát határon található Velika Kladuša befogadóközpontját is kiürítik a hatóságok – közölte a rendőrség korábban.

A hivatalos adatok szerint jelenleg mintegy 8-10 ezer illegális bevándorló van Bosznia-Hercegovinában. Ők Horvátországon keresztül szeretnének az Európai Unióba jutni, a migránsválság, majd a koronavírus-járvány miatt megerősített határvédelem miatt viszont csak nehezen tudnak továbbmenni, a közeledő tél pedig további nehézségek elé állítja őket.

A 2015-ös migránsválság idején több, mint egymillió migráns haladt át az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon, főleg Észak-Macedóniát, Szerbiát és Magyarországot használva tranzitútvonalként. Miután Magyarország műszaki határzárat állított fel, a migránsok Horvátország és Bosznia-Hercegovina felé vették az irányt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó:MTI/EPA (illusztráció)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)