Az iszlám szeparatizmus elleni harc jegyében büntetni fogják Franciaországban az internetes uszítást

A testületet a múlt heti kegyetlen tanárgyilkosság után második alkalommal hívta össze Emmanuel Macron államfő. Az iszlám szeparatizmus ellen készülő törvény lehetőséget fog biztosítani azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat, és ezzel veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az a meggyilkolt Samuel Paty esetében történt. A múlt pénteken megölt tanár nevét és a középiskola címét, ahol tanított, az egyik tanítványának az apja és annak iszlamista prédikátor ismerőse tette közzé a Facebookon, miután Samuel Paty a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat. Az internetes uszítást követően szemelte ki magának Samuel Patyt egy csecsen iszlamista, aki a Párizstól ötven kilométerre fekvő Conflans-Saint-Honorine-ban található középiskola közelében, a nyílt utcán elvágta a torkát, majd lefejezte a tanárt.

A miniszterelnök elmondta: a közszolgálatban dolgozók, így a tanárok védelmét is megerősítik annak érdekében, hogy büntethetők lehessen azok, akik nyomást próbálnak rájuk gyakorolni akár szóval, akár fenyegető viselkedéssel, ahogy az a megölt tanárral és az iskola igazgatójával is történt az apa részéről. A francia kormány a múlt pénteki támadást követően akciótervet jelentett be az iszlamista körökhöz és személyekhez közel álló egyesületek és szervezetek ellen; ennek részeként 51 muszlim szervezetet világítanak át, és közülük hármat már feloszlattak. Jean Castex jelezte, hogy 123 gyanús ember felkereséséről döntöttek a hatóságok; közülük eddig 56 embert "látogattak" meg az otthonában. Az internetes illegális tartalmakat felügyelő kormányzati portálra a gyilkosság óta 1279 bejelentés érkezett, ami 27 ember előállítását eredményezte a hét folyamán. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a közösségi oldalakat felügyelő szerveknél növelik a munkatársak létszámát, és a párizsi ügyészségen létrejön egy külön egység a közösségi oldalakkal kapcsolatos eljárások központosítására és hatékonyabbá tételére. Jean Castex kiemelte, hogy az internetes gyűlöletbeszéd elleni fellépését az Európai Bizottsággal együttműködve teszi a kormány.

Emmanuel Macron még februárban hirdette meg az iszlám szeparatizmus elleni harcot, de a koronavírus-járvány miatt tavasszal háttérbe szorult ez a probléma. Már akkor jelezte, hogy a kormány a következő négy évben fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim országok imámokat küldhetnek Franciaországba. Jelenleg mintegy háromszáz török, marokkói és algériai imám hirdet igét a mintegy 2500 mecset egy részében. Az október 2-án bejelentett francia intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie a szekularizáció, azaz a közéletben az állam és a vallás szétválasztása mellett. Az állam megerősíti a felekezeti iskolák ellenőrzését, és szigorúan korlátozni fogja az intézményen kívüli magántanulás lehetőségét. Az oktatás és az imámok szabályozását illetően bevezetendő intézkedésekről szóló törvényjavaslatot december 9-én vitatja meg a francia kormány, és jövő év januárjában kerülhet a parlament elé.

Forrás: MTI; Fotó:MTI/EPA/Mohamed Badra (illusztráció)