Pesti Srácok

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

Elárvereztette a londoni Királyi Operaház az alapítóját ábrázoló David Hockney-festményt, hogy túlélje a koronavírus-járvány okozta pénzügyi válságot. A Sir David Webstert, az operaház egykori vezetőjét ábrázoló portré, amely megrendelésre készült, 12,8 millió fontért (5,1 milliárd forint) talált vevőre egy csütörtök esti árverésen Londonban. Az aukciót lebonyolító Christie's előzetesen tizenegy és tizennyolc millió font közé becsülte a festmény leütési árát.

Alex Beard, az operaház jelenlegi vezérigazgatója szerint nehéz döntés volt az alapító festményének eladása, ám nem volt más lehetőségük a szervezet fennmaradásának biztosítására. A legrangosabb, Covent Garden néven is ismert londoni operaház bevételeinek jelentős hányadától elesett a márciusban életbe lépett járványügyi korlátozások miatt.

Sir David Webster 1945 és 1970 között vezette a londoni Királyi Operaházat, és kulcsszerepet játszott a Királyi Balett és a Királyi Opera társulatainak megalapításában.

A ma második legdrágább élő festőművésznek számító Hockneyt az 1970-es években, Webster leköszönése után bízták meg a portré elkészítésével, amely az elmúlt években a Covent Garden-i operaház falán lógott. A festmény profilból örökíti meg az egykori igazgatót, amint egy üveglapos dohányzóasztal előtt ül, amelyen vázában rózsaszín tulipánok vannak. A Christie's katalógusa szerint a portré az első a maroknyi megbízás közül, amelyet Hockney elvállalt. A brit festőművész ezután csak harminc évvel később fogadott el újra egy felkérést, akkor a National Portrait Gallery számára készített egy képet. Beard szerint a művészt értesítették a közelgő aukcióról.

PestiSracok facebook image

– jegyezte meg az igazgató. A londoni Királyi Operaház júniusban nyitotta meg újra a kapuit egy közönség nélküli koncerttel, amelyet a televízióban, a rádióban és az interneten közvetítettek. Beard akkor elmondta, hogy sok más kulturális intézményhez hasonlóan az operaház is példátlan anyagi nehézségekkel küzd. Beard fizetése jelentős mértékben csökkent, míg Sir Antonio Pappano zenei igazgató teljes fizetéséről lemondott a vesztegzár idején. Az intézmény október végétől korlátozott számú balett- és operaelőadást fog tartani, kis létszámú közönség előtt. A tervezett előadások között szerepel A diótörő, amely 1984 óta része az intézmény karácsonyi programjának. A Hockney-festmény árverése mellett az operaház jelentős létszámleépítésekre és adománygyűjtésekre készül, továbbá kölcsönért folyamodott a brit kormányhoz.

Forrás: MTI; Fotó: coventgarden.london

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.