Pesti Srácok

Háromnegyed órát vitatkozott Orbán Európa vezetőivel a gender-kifejezésről

Háromnegyed órát vitatkozott Orbán Európa vezetőivel a gender-kifejezésről

Negyvenöt percig vitázott Európa vezetőivel Orbán Viktor a gender-kifejezésről, amely végül a magyar miniszterelnök, illetve Andrej Babis cseh, és a koronavírus miatt karanténba kényszerült lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki ellenállása miatt végül nem került bele az EU-csúcsról kiadott dokumentumokba. Az októberi EU-csúcson Orbán felhívta a figyelmet: Magyarországon mi nem használjuk azt, hogy gender equality, mert az egy túlideologizált szó.

Az október közepén megrendezett EU-csúcs második napján Orbán Viktor volt a főszereplő, miután a magyar miniszterelnök vitába keveredett az Európai Unió vezető politikusaival egyebek mellett a gender-kifejezésről – írta a kiszivárgott szövegrészletek alapján a 444.hu. Az állam- és kormányfők addigra már túl voltak a legkeményebb témán: a Brexiten, a klímaváltozás elleni küzdelem 2030-as vállalásain, és a járványhelyzet megvitatásán. A pénteki tárgyalások elsősorban külpolitikáról szóltak, például a decemberre tervezett Európai Unió - Afrikai Unió csúcstalálkozó előkészítéséről. Néhány pontban össze kellett foglalni, hogy mit vár az EU a találkozótól. Sima ügynek tűnt ez a rész, az erről szóló szöveget a tagállamok brüsszeli követei már előre megtárgyalták. Mégis komoly vita lett két szó miatt, és végül jóval több időt töltöttek az afrikai szerződés megvitatásával, mint például a belarusz helyzet értékelésével.

A vita azzal kezdődött, hogy Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök jelezte, hogy neki nem tetszik, hogy a tanácsi következtetések című, a csúcs eredményeit összefoglaló dokumentumban férfiak és nők egyenjogúságáról van szó, amikor rögzítik, hogy milyen értékek fejlesztésében akar az EU együttműködni Afrikával. Bettel azt mondta, hogy jobb lenne, ha gender equality, azaz nemek közötti egyenlőség volna ott. A 444.hu megjegyezte: a vitában senki sem tért ki arra a körülményre, hogy Bettel melegházasságban él, vagyis egy olyan családjogi formában, amit a magyar alkotmány kifejezetten tilt, de talán ennek a körülménynek is lehet köze ahhoz, hogy éppen ő vette napirendre a témát. A gendervitának az afrikaiakkal kötött alkuban addigra már volt előzménye. A csúcsot előkészítő nagyköveti tárgyalásokon szokás szerint igyekeztek a diplomaták minél több részét előre rögzíteni a tanácsi következtetéseknek. Ebben eredetileg a genderes változat szerepelt volna, de a lengyel és a magyar nagykövet egy október 12-i ülésen ragaszkodott ahhoz, hogy átírják a nemeket arra, hogy férfiak és nők. Közbenjárásuk sikeres volt, és az utóbbi változat került a tanács elé, és Bettel ezt a vitát nyitotta meg újra, immár a legmagasabb szinten.

Xavier Bettel, a melegházasságban élő luxemburgi miniszterelnök volt az októberi EU-csúcson a gender-kifejezés egyik fő támogatója. Fotó: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via AFP
PestiSracok facebook image

A vita előzményéhez tartozik az is, hogy a magyar kormány az utóbbi években több diplomáciai megállapodást is megvétózott, bizonyos kifejezések miatt, ilyen volt például az afrikai és karibi országokkal tervezett 2018-as megállapodás, mert abban a legális migráció szerepelt. Az október 16-i vitában rögvest Bettel mellé állt Mette Frederiksen dán miniszterelnök, aki figyelmeztette a kollégáit, hogy a nemek közötti egyenlőség, azaz a gender-változat a bevett forma manapság a nemzetközi megállapodásokban, az ENSZ és az EU is ezt használja a dokumentumaiban. Ekkor szólt közbe Orbán Viktor:

Sok tagállami vezető szállt be ekkor a vitába, és egymás után szólaltak fel a gender-kifejezés védelmében. Hozzászólt a vitához a holland, a spanyol, a belga, az ír, a finn, a svéd, a lett és a szlovén miniszterelnök, illetve a német kancellár, és a francia meg a román elnök is. Nem mindenki ragaszkodott közülük ahhoz, hogy a gender-szó szerepeljen a szövegben, de azt mind világossá tették, hogy őket egyáltalán nem zavarja a kifejezés. Az ír miniszterelnök például azt mondta, hogy neki ugyan jobban tetszene a gender, de túléli, ha nem ragadnak le ezen. Egyetlen résztvevő támogatta egyértelműen Orbánt ebben a vitában, Andrej Babis cseh miniszterelnök, aki azonban nem csak a saját nevében beszélt, hanem a lengyel kormányfő helyett is, ugyanis Mateusz Morawiecki karanténban volt otthon, és Babist bízta meg, hogy képviselje. A gender szóról szóló vita több mint negyven percig tartott, és a két fő ellenfél Frederiksen és Orbán voltak, a többiek sokszor csak egy-egy mondattal szálltak be, általában a dán kormányfő mellett. Angela Merkel német kancellár egy ponton azt javasolta, hogy egyik változat se legyen a szövegben, hanem csak hivatkozzanak egy egyenlőségről szóló korábbi EU-s dokumentumra. Végül tényleg ez lett a megoldás, a gender-kifejezés kikerült az elfogadott szövegből.

Forrás: 444.hu; Fotó: AFP/ Olivier Hoslet

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.