Pesti Srácok

Hegyi-Karabah – egymást vádolják a tűzszünet megszegésével a felek

Hegyi-Karabah – egymást vádolják a tűzszünet megszegésével a felek

Néhány órával a fegyvernyugvás életbe lépését követően Susan Sztepanján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője azeri rakétatámadásokról és ágyúzásokról számolt be, míg az azerbajdzsáni védelmi minisztérium részéről az örmény felet vádolták a tűzszünet megsértésével.

A tűzszünetet, amely jelentős részben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) belül alakult minszki csoport erőfeszítéseinek köszönhető, az örmény és az azerbajdzsáni külügyminisztérium szombat este jelentette be. A Hegyi-Karabah hovatartozása miatt konfliktusban álló felek egy héttel korábban is tűzszünetben állapodtak meg, ám az orosz közvetítéssel létrejött megállapodást röviddel életbe lépése után már meg is szegték. A tűzszünet kudarcáért a felek akkor is egymást hibáztatták. Az örmény védelmi tárca szerint eddig több, mint hatszáz katona vesztette életét a szeptember huszonhetedikén kirobbant harcokban. Azeri részről egyelőre nem közöltek hasonló listát, de Baku szerint a konfliktusban eddig több, mint ötven civil halt meg örmény támadásokban.

A többségében örmények lakta terület hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992-1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban harmincezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Róna Pétert és édesanyját az amerikai katonai elhárítás vitte Amerikába – A mama korábban a CIC tolmácsaként dolgozott

A Hálózat 2022 február 19.
Folytatjuk Róna Péter történetét. A külkeres szál után jön a CIA-t érintő rész. Róna Péter két interjúban elárulta, hogy édesanyja az amerikai katonai hírszerzésnek vagy kémelhárításnak dolgozott. A CIC-nek. Tolmácsként. Érthető, ha ’56 után is az amerikai szolgálat segített neki és fiának Amerikába jutni. Sőt, ott jó munkához segítették az asszonyt. Róna Péter után 1961-ben – elmondása szerint – az FBI szaglászott; átment a teszten, mert ezután szerinte a Fehér Háznak dolgozott. Tizenkilenc évesen, az egyik ellenséges országból érkezve. Ami biztos: ezt látva nagyon-nagyon megbízhatónak tartották.