Pesti Srácok

Kormányzati fellépést követel a Facebook ellen a Mi Hazánk

Kormányzati fellépést követel a Facebook ellen a Mi Hazánk

Kormányzati fellépést követel a digitális cenzúra ellen a Mi Hazánk Mozgalom azt követően, hogy a Facebook letiltotta a párt profilját. Az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott digitális munkacsoportnak kellene kidolgoznia a magyar állampolgárok védelmét szolgáló szabályozást – jelentette ki a Mi Hazánk elnökhelyettese szerdán, sajtótájékoztatón, Budapesten.

Dúró Dóra szerint a tiltás annál is inkább elfogadhatatlan, mert a Facebook egy bejegyzett, törvényesen működő párt oldalát tiltotta le egy bejelentett, az október 23-i rendezvényüket hirdető plakát miatt. Megjegyezte: jellemző, hogy a tiltás éppen akkor történt, amikor országszerte megnőtt a párt iránti érdeklődés, és szeptemberhez képest százegy százalékkal emelkedett az oldal kedvelőinek száma. Dúró Dóra hozzátette: a Facebook már az európai parlamenti választások alkalmával is beavatkozott a magyar közéletbe azzal, hogy indoklás nélkül törölték Toroczkai László, a párt elnökének közösségi oldalát. Egy lakossági fórum meghívójáért is tiltást kaptak már, de a "Magyarország a magyaroké" mondatért is tiltást járt. A politikus szerint a jogállamiságot szisztematikusan semmibe vevő cenzúra világszerte tiltja a jobboldali, keresztény tartalmakat. Nem lehet véleményt nyilvánítani a Facebookon a Mi Hazánk olyan, markáns programpontjait érintő témákról, mint a cigányság népességrobbanása, a szegregáció, a cigánybűnözés, a szibériai bérrabtartás, a halálbüntetés, az LMBTQ-propaganda tiltása, a genderlobbi vagy a fehérellenes rasszizmus. Dúró Dóra kijelentette: ebben a helyzetben a magyar jogszabályoknak kell gátat vetniük a Facebook balliberális véleménydiktatúrájának.

– jelentette ki a Mi Hazánk politikusa.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)