Pesti Srácok

Középiskolásoknak szóló, hiánypótló monodráma készült a Gulágról

Középiskolásoknak szóló, hiánypótló monodráma készült a Gulágról
Szovjetunió, 1940-es, 50-es évek Tomas Kizny lengyel fotómûvész kiállításának egyik fotója. A mûvésznek az 1990-es évek elején, az egykori Gulag táborok helyszínén készült fotóiból és a Memorial Egyesület - amely a sztálinizmus áldozatainak emlékét õrzi Moszkvában - dokumentumaiból nyílik kiállítás 1999. április 30-án Budapesten, a Zrínyi Nyomda egykori épületében. MTI Fotó: Reprodukció

Középiskolásoknak szóló rendhagyó történelemórát állított össze a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány. Az alapítvány elnöke, Nagyné Pintér Jolán szerint mivel a túlélők többsége már nem él, nagy kihívás a történetet úgy átadni a fiatalságnak, hogy az megszólítsa őket. Ezért is született meg A nép ellensége című rendhagyó történelemóra, melyet a szervezők szeretnének országszerte minél több iskolába eljuttatni.

Az alapítvány egyik alapítóját, Rohr Magdolnát tizenhat évesen hurcolták el szovjet kényszermunkára. Iszonyatos körülmények között dolgoztatták, és csak kilenc évvel később, huszonöt évesen térhetett haza. Az ő életének dokumentumaiból, például a munkatáborból küldött leveleiből állított össze egy monodrámát A nép ellensége címmel Török Tamás író és dramaturg – mondta el az MTI-nek az alapítvány elnöke, Nagyné Pintér Jolán. A monodrámát Török Anna színésznő adja elő, a malenkij robot és a szovjet Gulág táborok történeti hátterét Kovács Emőke történész mutatja be a rendhagyó történelem óra résztvevőinek.

Rohr Magdolna rengeteget tett a szovjet kényszermunkára elhurcoltak történetének megismertetéséért, fontos szerepet vállalt Sára Sándor Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilmjében, és rengeteget tett azért, hogy felállíthassák a Gulág áldozatainak emlékművét a fővárosi Honvéd téren. Nagyné Pintér Jolán kitért arra is: mára a túlélők többsége meghalt, és nagyon nehéz ezt a témát úgy átadni a fiataloknak, hogy ne találják unalmasnak, valóban megszólítsa őket. Ezért is született meg A nép ellensége című rendhagyó történelemóra. Az előadást a szervezők szeretnék országszerte minél több iskolába eljuttatni. A nép ellensége című rendhagyó történelemórát kedd este mutatják be Budapesten, az eseményt élőben lehet követni az alapítvány közösségi oldalán.

Forrás, fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.