Pesti Srácok

Középiskolásoknak szóló, hiánypótló monodráma készült a Gulágról

Középiskolásoknak szóló, hiánypótló monodráma készült a Gulágról
Szovjetunió, 1940-es, 50-es évek Tomas Kizny lengyel fotómûvész kiállításának egyik fotója. A mûvésznek az 1990-es évek elején, az egykori Gulag táborok helyszínén készült fotóiból és a Memorial Egyesület - amely a sztálinizmus áldozatainak emlékét õrzi Moszkvában - dokumentumaiból nyílik kiállítás 1999. április 30-án Budapesten, a Zrínyi Nyomda egykori épületében. MTI Fotó: Reprodukció

Középiskolásoknak szóló rendhagyó történelemórát állított össze a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány. Az alapítvány elnöke, Nagyné Pintér Jolán szerint mivel a túlélők többsége már nem él, nagy kihívás a történetet úgy átadni a fiatalságnak, hogy az megszólítsa őket. Ezért is született meg A nép ellensége című rendhagyó történelemóra, melyet a szervezők szeretnének országszerte minél több iskolába eljuttatni.

Az alapítvány egyik alapítóját, Rohr Magdolnát tizenhat évesen hurcolták el szovjet kényszermunkára. Iszonyatos körülmények között dolgoztatták, és csak kilenc évvel később, huszonöt évesen térhetett haza. Az ő életének dokumentumaiból, például a munkatáborból küldött leveleiből állított össze egy monodrámát A nép ellensége címmel Török Tamás író és dramaturg – mondta el az MTI-nek az alapítvány elnöke, Nagyné Pintér Jolán. A monodrámát Török Anna színésznő adja elő, a malenkij robot és a szovjet Gulág táborok történeti hátterét Kovács Emőke történész mutatja be a rendhagyó történelem óra résztvevőinek.

Rohr Magdolna rengeteget tett a szovjet kényszermunkára elhurcoltak történetének megismertetéséért, fontos szerepet vállalt Sára Sándor Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilmjében, és rengeteget tett azért, hogy felállíthassák a Gulág áldozatainak emlékművét a fővárosi Honvéd téren. Nagyné Pintér Jolán kitért arra is: mára a túlélők többsége meghalt, és nagyon nehéz ezt a témát úgy átadni a fiataloknak, hogy ne találják unalmasnak, valóban megszólítsa őket. Ezért is született meg A nép ellensége című rendhagyó történelemóra. Az előadást a szervezők szeretnék országszerte minél több iskolába eljuttatni. A nép ellensége című rendhagyó történelemórát kedd este mutatják be Budapesten, az eseményt élőben lehet követni az alapítvány közösségi oldalán.

Forrás, fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.