Pesti Srácok

Korrupció miatt öt év letöltendő börtönbüntetést kapott a román képviselőház volt elnöke

Korrupció miatt öt év letöltendő börtönbüntetést kapott a román képviselőház volt elnöke

Romániában jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélték csütörtökön korrupció miatt Bogdan Olteanut, a román képviselőház volt elnökét, aki ezt követően a Román Nemzeti Bank kormányzóhelyettesi tisztségét is betöltötte. Első fokon a Bukaresti Törvényszék Olteanut tavaly decemberben hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte; ezt most a Bukaresti Ítélőtábla öt évre enyhítette.

A korrupcióellenes ügyészség 2016-ban emelt ellene vádat. A vádhatóság azzal gyanúsította, hogy 2008-ban, amikor Olteanu a román képviselőház elnöke volt, egymillió euró kenőpénzt fogadott el Sorin Ovidiu Vantu üzletembertől azért, hogy járjon közbe az akkori liberális kormány tagjainál és győzze meg őket, hogy egy ismert rádiós újságírót, Liviu Mihaiut nevezzék ki a Duna-delta kormányzójává.

A Duna-delta Románia egyik legismertebb természetvédelmi övezete, páratlan növény- és állatvilágával a turisták kedvenc helye.

Az ügyészség szerint a csúszópénzt egy ciprusi bankból utalták át egy amerikai vállalat bulgáriai számlájára, ahonnan három részletben vették ki készpénzben, és vitték el Bogdan Olteanu irodájába. A román sajtó szerint a 2008 szeptemberében kinevezett Mihaiutól két úszó benzinkút környezetvédelmi engedélyezését várta el Vantu, amit az új kormányzó mandátuma második hetében jóvá is hagyott. Vantut többször is elítéltek sikkasztásért és pénzügyi bűncselekményekért.

PestiSracok facebook image

Bogdan Olteanu 2004 és 2006 között a Tariceanu-kormány parlamenti kapcsolatokért felelős minisztere volt, 2006 és 2008 között pedig a képviselőház elnöki tisztségét töltötte be. A liberális politikust 2009-ben a Román Nemzeti Bank alelnökévé nevezték ki. Tisztségből azután távozott, hogy a korrupcióellenes ügyészség eljárást indított ellene.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)