Országgyűlés – Varga Mihály: a gazdasági eredmények biztos alapot adtak a járvány hatásainak enyhítésére
Az elmúlt évek költségvetési és pénzügyi makrogazdasági eredményei biztos alapot teremtettek a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági és társadalmi hatások enyhítésére – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a 2019-es költségvetés zárszámadásáról folytatott vitában, az Országgyűlés szerdai ülésén.
Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: az elmúlt évek költségvetési és pénzügyi makrogazdasági eredményei biztos alapot teremtettek a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági és társadalmi hatások enyhítésére. Kiemelte: a baloldal a 2019-es büdzsét jövőellenesnek, kiszámíthatatlannak, fenntarthatatlannak nevezte, de a baloldali képviselőknek nem lett igazuk. Hangsúlyozta: a krízishelyzetet nem megszorításokkal, hanem átfogó programmal enyhíti a kormány; továbbra is a munkahelyek megőrzése, a családok támogatása a cél, Magyarország és a magyarok biztonságának a garantálását helyezték a középpontba. Ennek egyik fontos feltétele volt, hogy az elmúlt években – így tavaly is – fegyelmezett, kiszámítható és a gazdasági növekedést élénkítő gazdaságpolitikát folytattak – jelentette ki. A miniszter kifejtette: 2019-ben a magyar gazdaság gyors növekedést ért el, 4,6 százalékos bővülést mutatott, a foglalkoztatottak száma 4,5 millió felett alakult, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt és több, mint 11,5 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset. Emlékeztetett: a kormány meghirdette a családvédelmi akciótervet, miközben megőrizte az államháztartás stabilitását, és tovább javult Magyarország nemzetközi pénzügyi megítélése. Varga Mihály felidézte: a baloldal azt kérte a költségvetéssel kapcsolatban, hogy mérsékeljék a növekedésre vonatkozó várakozásokat, de az jelentősen csökkentette volna a mozgásterüket, és a valóság a kormányt igazolta.
Sokan jósolták, hogy többször módosítani kell majd a költségvetési törvényt, de egyszer sem kellett. Jó, hogy nem fogadták el a baloldali tanácsokat, így folytatódhatott a családok támogatása, az adócsökkentés és a hazai vállalkozások segítése
– közölte, majd megjegyezte: érkeztek kritikák az Állampapír Plusz miatt is, de az nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar adósságállomány egészségesebb szerkezetű legyen és külső kitettsége csökkenjen. Varga Mihály ismertette: aktív beruházáspolitikát folytat a kormány, és tavaly minden korábbinál nagyobb értékben valósultak meg beruházások Magyarországon. Úgy látja, a magyar gazdaság növekedési lendületéhez szinte minden ágazat érdemben járult hozzá, a legnagyobb mértékben pedig az építőipar teljesítménye nőtt, nagyban köszönhetően az otthonteremtési programnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a termelői szektorok teljesítettek jól, de a háztartások fogyasztása is bővült. Varga Mihály hangsúlyozta: a magyar gazdaság teljesítménye megalapozta a családokat középpontba helyező gazdaságpolitika folytatását, ezért meghirdették a családvédelmi akciótervet. Azt is kiemelte, hogy továbbra is az adócsökkentés kormánya maradnak; ezt igazolták a 2019-es adóügyi intézkedések is.
ÁSZ: az Országgyűlésnek és a kormánynak mindenekelőtt azt kell mérlegelnie, hogy válságot akar kezelni vagy a változást menedzselné
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének expozéjával folytatódott a múlt évi költségvetés végrehajtásának parlamenti vitája szerda reggel. Domokos László megalapozottnak nevezte a 2019-es zárszámadást.
Az Állami Számvevőszék a tavalyi központi büdzsé végrehajtásának ellenőrzése során megállapította, hogy a költségvetési intézményrendszer 2019-ben biztosította a közpénzekkel való gazdálkodás szabályszerűségét
– közölte az ÁSZ elnöke. Domokos László a 2019-es zárszámadásról szóló törvényjavaslatot megalapozottnak, az abban szerepeltetett adatokat pedig megbízhatóaknak nevezte.
A 2019-es központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírások szerint történt
– jelentette ki, hozzátéve: a zárszámadási törvényjavaslat a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat valósághűen mutatja be, az abban szereplő bevételi és kiadási előirányzatok teljesítési adatai megbízhatóak. A zárszámadás ellenőrzése során az ÁSZ összesen 41 szervezetnél tárt fel – a törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságát és a tavalyi költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét nem befolyásoló – szabálytalanságokat, hiányosságokat, amelyekre levélben hívta fel az érintett vezetők figyelmét.
A szabálytalanságok a számvitel, a könyvvezetés, a kötelezettségvállalás, valamint a kifizetést megelőző kontrollok működésének témaköreit érintették
– közölte az elnök, rendkívül előremutatónak nevezve ugyanakkor, hogy a 41 szervezet többsége már az ellenőrzés során intézkedéseket tett a feltárt hibák kijavítása érdekében. Makrogazdasági kitekintésében kifejtette: 2019-ben az adórendszer súlypontja továbbra is a fogyasztási-forgalmi típusú, valamint a negatív környezeti hatásokat terhelő és az egészségvédelmi célú adókon volt.
A gazdaságfehérítés és az adócsalások elleni küzdelem jegyében több termékcsoport áfakulcsa csökkent, a GDP bővüléséhez pedig közvetett módon hozzájárultak a gazdaság fehérítését célzó, a korábbi években bevezetett és tavaly is folytatódó intézkedések
– ismertette Domokos László, példaként említve az online számlázási rendszer kiszélesítését. Meggyőződése – mondta –, hogy a magyar gazdaság fenntartató kifehérítése – a foglalkoztatás jelentős bővülésével együtt – az elmúlt évek legjelentősebb gazdaságpolitikai eredménye. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a fehérítés sok százmilliárdos bevételt jelent a költségvetésnek.
A magyar gazdaság fenntartható és európai szinten is kiemelkedő kifehérítése a korrupció elleni rendszerszintű fellépés egyik leglátványosabb és megkérdőjelezhetetlen eredménye
– fogalmazott az ÁSZ-elnök. Az áfacsökkentéssel kapcsolatos kezdeményezésekre úgy reagált: elemzéseik szerint az áfacsökkentésnek hosszú távon nincs árcsökkentő hatása, az árak alakulását alapvetően egyéb gazdasági és termelési tényezők, főleg a keresleti-kínálati viszonyok határozták meg.
Ezzel szemben a munkát terhelő adók további mérséklését indokoltnak tartja az ÁSZ
– jelezte. Szorgalmazta továbbá a lakosság öngondoskodással összefüggő ismereteinek és képességeinek erősítését. Domokos László arról is beszélt, hogy történelmi időket élünk: a koronavírus-járvány alapjaiban változtatta meg az életet, nagy nyomást helyez a társadalomra, önkorlátozásra kényszeríti az embereket. Átalakulnak a mindennapok, aminek lenyomata a gazdaságban azonnal megjelenik, például úgy, hogy visszaesik a fogyasztás, és nő a megtakarítás fontossága. Álláspontja szerint az Országgyűlésnek és a kormánynak mindenekelőtt azt kell mérlegelnie, hogy válságot akar kezelni vagy a változást menedzselné. Ebben a döntésben pedig objektív kiindulási alapot jelenthet a költségvetési és makrogazdasági folyamatok nyomon követése és elemzése.
Az ÁSZ az ellenőrzéseivel és elemzéseivel ehhez járul hozzá
– mondta.
A számvevőszék elnöke hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben a legfőbb feladat nyilvánvalóan a járvány megfékezéséhez szükséges – gazdasági, pénzügyi, egészségügyi – eszközök biztosítása és a létalapjukat elveszítő állampolgárok megsegítése. Ezután azonban olyan javaslatokat célszerű szerinte megvalósítani, amelyeknek kettős hatásuk van: segítik a járvány okozta nehézségek enyhítését, egyúttal hozzájárulnak ahhoz, hogy a járvány utáni fellendülés során a magyar állami és üzleti szféra versenyképesebb legyen, és fenntartható módon fejlődjön. A további gazdaságvédelmi intézkedések esetében pedig még fontosabbnak tartja, hogy azok – a szociális problémák enyhítése mellett – ne pusztán költségvetési kiadások, hanem olyan befektetések legyenek, amelyek segítik a magyar gazdaság versenyképes illeszkedését a járvány következtében még gyorsabban átalakuló regionális és világgazdaságban.
Fidesz: olyan év áll az ország mögött, amelyre minden magyar ember büszke lehet
Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy olyan év áll az ország mögött, amelyre minden magyar ember büszke lehet: a gazdasági növekedés üteme 2019-ben felülmúlta a várakozásokat. Rámutatott: 2019-ben 4,1 százalékos növekedést jelzett a Pénzügyminisztérium, a szirénhangok ennek ellentmondtak.
A tények azonban azt mutatják, hogy 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés, és ehhez a gazdaság minden szektora hozzá tudott járulni
– közölte. Úgy folytatta: a nemzetgazdasági beruházások 12,2 százalékkal emelkedtek, jelentősen meghaladva az előre tervezett 7,5 százalékos bővülést. Jelentős reálbérnövekedés valósulhatott meg, az átlagkeresetek 11,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest, és ez egyértelműen éreztette hatását a fogyasztásban is. Kitért arra is, hogy 5,8 százalékkal bővült az export, a külkereskedelmi mérleg többletet jelzett az előző évekhez hasonlóan. Az önkormányzatok is több pénzből gazdálkodhattak, magasabb helyi iparűzési bevételeik voltak. Szűcs Lajos hangsúlyozta, hogy a kormány a teljes foglalkoztatásra törekszik: azt vallja, ha munka van, akkor minden van.
2019-ben további egy százalékkal nőtt a dolgozó emberek száma Magyarországon, a versenyszférában a bővülés kétszázalékos. 4,5 millió ember dolgozott Magyarországon, ami a rendszerváltás óta rekordnak számít
– mondta a kormánypárti politikus, aki reményét fejezte ki, hogy ezt sikerül megőrizni, illetve növelni a jövőben, akármilyen pandémiás helyzetről is van szó.
A mostani válságos időkben a kormány fegyelmezett költségvetési politikája még inkább felértékelődik
– hangoztatta. Szólt arról is, hogy Magyarország besorolása a nemzetközi hitelminősítőknél befektetésre ajánlott, ami a jövőre nézve bizakodásra adhat okot.
A kormány a költségvetést kézben tartotta. Soha ne legyen rosszabb éve a magyar gazdaságnak, mint 2019-ben
– összegzett Szűcs Lajos, aki szerint a tárgyalt költségvetés jogszerű, megbízható és megalapozott. A fideszes politikus kritizálta az ellenzéket, mondván, a költségvetés elkészítésekor, megszavazásakor nemhogy segítette volna a munkát, inkább gáncsolta és hátráltatta azt.
A Jobbik szándékos forintgyengítésről beszél
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szerint "termelési jelentéssorozatot" kellett végighallgatniuk, ami egészen példátlan.
A minimális szakmai konszenzus is lehetetlennek látszik
– jegyezte meg az ellenzéki politikus. Kifejtette: mindig elképeszti, amikor a kormány jobboldalinak, nemzeti elkötelezettségűnek nevezi magát.
Elképesztő önfeladásba torkollik az a gazdaságpolitika, amelyet a kormány megvalósít
– hangoztatta Z. Kárpát Dániel.
Egy járványügyi veszélyhelyzetben, amikor mindenhol egy nagy kalapba rakják a pénzeket, a bankok az egyetlenek, amelyek nem vesznek részt a közteherviselésben. Amit befizetnek bankadóként, azt az összeget pedig leírhatják
– mondta. Szervilizmusnak és a szolgalelkűség csúcsának nevezte, hogy a kormány szerinte még inkább támogatja a multikat, és még kevésbé a kis- és közepes vállalkozói szektort. Felvetette: ha kedvezményt biztosítanak a multiknak, írják elő, hogy ennek az összegnek kétharmadát bérfejlesztésre kell fordítani.
Brutális gazdasági hatásai vannak a szándékos forintgyengítésnek is, amit az exportáló cégek, a multik érdekében tesz a kabinet
– folytatta a jobbikos politikus. Kitért a minimálbéresek helyzetére is, és kiemelte: az adójóváírás megszüntetésével széles tömegek járnak rosszabbul. A foglalkoztatottak számáról azt mondta: egy statisztikai soron szerepel az ÁSZ elnöke, egy parlamenti képviselő és egy diákmunkás, aki hetente néhány alkalommal vállal munkát.
Ez a statisztikai bűvészkedés alkalmatlan bármilyen tervezésre
– vélekedett. Szerinte 5-600 ezres különbség lehet a foglalkoztatottak számát illetően ahhoz képest, amit a kormány a jelentésében megjelölt. Szóvá tette azt is, hogy az egész régiót tekintve az átlagfizetések Magyarországon a legalacsonyabbak. Azt firtatta, miért nem gondolkodik el a kormányoldal a csok kiterjesztésének lehetőségén, érdemi segítséget nyújtva sokkal több családnak. Egyúttal ismét állami bérlakásépítési programot sürgetett.
Sikeres volt a tavalyi költségvetés
Nacsa Lőrinc, a párt politikusának értékelése szerint jó számokkal zárhatta az ország 2019-et, amely több szempontból gazdasági rekordévnek számított.
A gazdaságpolitikában 2019-et a gazdasági növekedés, a rekordalacsony munkanélküliségi ráta, a rekordmértékű beruházási arány, a jelentős reálbérnövekedés, a csökkenő államadósság, a nyugdíjprémium és az ország külföldi kitettségének mérséklődése jellemezte. Ennek köszönhetően az idén berobbant pandémia a 2008/2009-es válsághoz képest sokkal egészségesebb, erősebb és ellenállóbb helyzetben érte az országot
– vont mérleget. Elmondta: 2010-ben egy eladósított, elszegényedett, megszorításokkal sújtott országot vett át a mostani kormány a baloldaltól. Hozzátette: 2010 után kőkemény válságkezelő időszak, új, munkaalapú szemlélet következett, amelynek eredményeként 2013-ban növekedési pályára állt a gazdaság, és azóta minden évben folyamatos és lendületes a növekedés. Úgy összegzett: Magyarország az EU egyik leggyorsabban és legdinamikusabban növekvő országává vált. A kormánypárti politikus kitért arra, hogy "a Gyurcsány–Bajnai-tandem" kizárólag megszorításokkal tudta elképzelni a válságkezelést, a mostani kormány viszont beruházásokat ösztönöz, megtartja a munkahelyeket, bővíti a családtámogatásokat, visszavezeti a 13. havi nyugdíjat.
A jelenlegi gazdaságpolitika tette lehetővé, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatások kivédésre a kormány az ország történetében egyedülállóan nagy, 9000 milliárd forintos átcsoportosítást vezessen be
– mondta, majd azzal folytatta, hogy a "Bajnai-csomag" 2009-ben ezermilliárd forint megszorítást tartalmazott, amelyet a családoktól, a fiataloktól, a nyugdíjasoktól és a közszférában dolgozóktól vettek el.
Forrás: MTI
