Pesti Srácok

A munkahelyek megőrzésében is eredményes a Gazdaságvédelmi akcióterv

A munkahelyek megőrzésében is eredményes a Gazdaságvédelmi akcióterv

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságszabályozásért és stratégiáért felelős államtitkára csütörtöki, online előadásában beszélt arról, hogy a koronavírus kedvezőtlen gazdasági hatásának mérséklésére márciusban indított Gazdaságvédelmi akcióterv eredményes a munkahelyek megőrzésében is.

György László szerint 2020 szeptemberében ugyan 23 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint az előző év azonos időszakában, de most több, mint 740 ezerrel több embernek van munkája, mint 2010 januárjában. Kiemelte: a munkanélküliek száma szeptemberre augusztusról mintegy 37 ezer fővel nőtt, de ennyien nem estek ki a munkaerőpiacról, hanem az inaktívak közül többen bejelentkeztek a munkát keresők rendszerébe, a regisztrált álláskeresők száma pedig újra 300 ezer alá csökkent. György László hangsúlyozta: az akció első fázisában a munkahelyek védelmén volt a hangsúly, most a munkahelyek megerősítésére, az újak létrehozására helyeződik, és azokra a vállalkozásokra fókuszálnak, amelyek középtávon meg tudják erősíteni piaci pozíciójukat, új munkahelyeket hoznak létre, és lépést tudnak tartani a termelékenység növekedéséből adódó bérfejlesztéssel.

A szaktárca államtitkára elmondta: a Gazdaságvédelmi akciótervben több, mint 800 milliárd forint beruházásösztönző támogatásról döntött a kormány; ennek segítségével 1500 milliárd forint olyan extra kapacitásbővítés valósul meg a magyar gazdaságban, amely enélkül nem lett jött volna létre. György László ismertette, hogy a Gazdaságvédelmi akciótervben a vállalkozások számára rendelkezésre álló mintegy 5745 milliárd forintos keretből eddig a gazdaságban 3407 milliárd forrás jelent meg. A támogatói döntéssel rendelkező, de még ki nem fizetett forrás 1389 milliárd forint. Az államilag támogatott és befogadott hitel- és garanciaállomány 2387,9 milliárd forint, ebből 1441 milliárd forint hitelre leszerződtek; júliustól elindult a vállalati hitelállomány bővülése Magyarországon.

Az államtitkár részletezte, hogy a Gazdaságvédelmi akcióterv munkaerőpiacot érintő intézkedéseivel 969 214 magyar állampolgár részesülhet munkaerőpiaci vagy képzési támogatásban, 112 103 regisztrált álláskereső kap pénzbeli ellátást, a diákhitelt 27 809 hallgató veszi igénybe. A különböző támogatási programok révén 583 249 munkahelyet védenek meg, az alapozó informatikai képzésre pedig 61 886-an jelentkeztek, közülük több, mint 40 ezren elvégezték a képzést. György László emlékeztetett arra, hogy a munkahelyteremtő bértámogatás első fázisa augusztus 31-én lezárult, 48 932 munkahely létrehozását támogatták. Az ehelyett indított új konstrukció a 25 év alatti, vagy alacsony iskolai végzettségű veszélyeztetett munkacsoportba tartozó álláskeresőkre fókuszál. Az október 15-én indult programban 1435 munkavállalót segítettek munkához jutni. Előadásában az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozások a Vállalkozói Információs Portálon (VALI) segítséget kapnak a lehetőségek közötti eligazodásban.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Világgazdaság/Kallus György

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.