Pesti Srácok

Erdogan és Putyin egy tűzszünetet felügyelő orosz-török központ létrehozásáról konzultált

Erdogan és Putyin egy tűzszünetet felügyelő orosz-török központ létrehozásáról konzultált

Vlagyimir Putyin orosz elnök és török hivatali partnere, Recep Tayyip Erdogan keddi telefonbeszélgetésük során megvitatták egy tűzszünetet felügyelő orosz-török központ létrehozását a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban – közölte a török államfő hivatala.

A tájékoztatás szerint a két politikus egyeztetett az országaik közötti kapcsolatok javítását szolgáló lépésekről, elsősorban ami a Törökország és Oroszország közötti kereskedelem bővítését illeti. Ugyancsak szót ejtettek a líbiai, szíriai és hegyi-karabahi helyzetekről. Erdogan a beszélgetés során reményét fejezte ki, hogy a hegyi-karabahi tűzszünet felügyeletével megbízott központ nemsokára megkezdi működését. A TASZSZ orosz hírügynökség felidézte, hogy a központ létrehozásáról szóló memorandumot november 11-én írták alá Szergej Sojgu orosz és Hulusi Akar török védelmi miniszter megbeszélései nyomán. Az orosz elnök hivatala hozzátette, hogy a felek részletesen megvitatták a hegyi-karabahi rendezésről szóló november 9-i megállapodások végrehajtását. Putyin és Erdogan is elengedhetetlennek tartotta a stabilitást és a térség békés életét szolgáló döntések következetes és teljes körű megvalósítását. A Kreml szerint Vlagyimir Putyin tájékoztatta Erdogant a tűzszünetet hatékonyan fenntartó és a polgári lakosság biztonságát szavatoló orosz békefenntartók tevékenységéről. Hangsúlyozta emellett a menekültek visszatérésével, az infrastruktúra helyreállításával, illetve a vallási és kulturális jelentőségű épületek megőrzésével kapcsolatos halaszthatatlan humaniárius problémák megoldásának szükségességét. A Kreml közlése szerint a telefonbeszélgetést a török fél kezdeményezte. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Ilham Aliyev azeri elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő november 9-én állapodott meg a szeptember 27-én kiújult hegyi-karabahi harcok lezárásáról. A tűzszüneti egyezmény értelmében Moszkva mintegy kétezer békefenntartót vezényelt Hegyi-Karabahba. Az azeri hadsereg jelentős területeket foglalt vissza az enklávé déli részén. A megállapodás szerint megtarthatja őket, sőt folyosót nyithat örmény területen át az Azerbajdzsánhoz tartozó, de területileg tőle elkülönült nahicseváni exklávéhoz. Ugyanakkor a tűzszüneti megállapodás Örményországnak is biztosít egy folyosót Hegyi-Karabah felé.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.