Pesti Srácok

Fürjes: a kormányzati fejlesztések célterületei Budapesten a közlekedés, az otthonteremtés és a zöldterületek

Fürjes: a kormányzati fejlesztések célterületei Budapesten a közlekedés, az otthonteremtés és a zöldterületek

A kormányzati fejlesztéspolitika három legfontosabb területének nevezte Budapesten a közlekedés fejlesztését, az otthonteremtést és a minőségi zöldterületek növelését a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára csütörtökön, a Dinamikus városfejlesztés címmel megrendezett, online építőipari konferencián.

Fürjes Balázs hozzátette: a megjelölt három területen a fejlesztések önállóan, kormányzati projektekben, illetve szoros együttműködésben a fővárosi és a kerületi önkormányzatokkal valósulhatnak meg. A közlekedésfejlesztés legfontosabb céljai között említette, hogy jobb legyen a közösségi közlekedés, kevesebb legyen a forgalmi dugó, és legyen tisztább a levegő Budapesten. A legnagyobb kihívásnak Fürjes Balázs azt jelölte meg, hogy a Budapest belső részére a külső kerületekből és az agglomerációból naponta autóval érkező egymillió embernek legalább a harmada, de akár negyven százaléka is átválthasson közösségi közlekedésre, illetve elkerülhesse a belvárost. Ehhez Fürjes szerint három dolog szükséges: a tömegközlekedés folyamatos fejlesztése, a belvárost kikerülő, hiányzó külső körúti elemek és hidak megépítése, valamint az autók letételét támogató P+R parkolóhálózat fejlesztése a külső csomópontokon. Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány az elmúlt években is erőteljesen fejlesztette Budapestet. A közlekedési fejlesztések közül kiemelte a 4-es metró befejezését, a 2-es metró felújítását és a 3-as metró felújítási költségeinek biztosítását. Továbbá – mint mondta – partnerei voltak Tarlós István korábbi főpolgármesternek az 1-es villamos meghosszabbításában és a 3-as villamos felújításában. Fürjes Balázs közölte: kormányzati támogatással 2013-tól 2022-ig 1639 új tömegközlekedési jármű áll forgalomba Budapesten.

A megjelölt három fejlesztési terület kapcsán azt hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a hétköznapokat kell élhetőbbé, könnyebbé tenni a budapestiek számára, "nem magasztos ideológiai ügyekkel kell foglalkozni, hanem a városi konkrét problémák megoldására kell válaszokat keresnünk". Mint Fürjes Balázs kifejtette, a jobb tömegközlekedés azt jelenti, hogy a közösségi közlekedés eszközeivel gyorsabban, kényelmesebben és kevesebb átszállással jussanak el az emberek a úticéljukhoz. Megjegyezte azt is, hogy a belső területek közlekedési nehézségeit nem lehet "csak a belvárosban megoldani (...), egy vödör sárga festék ötletszerű szétlocsolása nem megoldást, hanem inkább káoszt hoz a budapesti közlekedésben". Az államtitkár hangsúlyozta: folyamatosan fejleszteni kell a tömegközlekedést, javítani kell annak elérését, javítani kell a tömegközlekedési eszközök közötti kapcsolatokat, az infrastruktúrát, a járműveket, valamint jobban össze kell hangolni a tömegközlekedési eszközök menetrendjét és javítani kell az utastájékoztatást. Fürjes Balázs a kormányzati kulcsprojektekről szólva beszélt a hév-vonalak és a járművek felújításáról.

PestiSracok facebook image

– jegyezte meg. Közölte azt is, hogy az új, klimatizált, akadálymentes hév-szerelvények 2023-tól érkezhetnek majd meg Budapestre. Fürjes Balázs elmondta: elhatározták Vitézy Dáviddal, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójával, hogy "leraknak a kormány asztalára egy elővárosi, budapesti és agglomerációs vasúti stratégiát".

– fejtette ki az államtitkár. Fürjes Balázs előadásában "kegyelmet kért" a 153 éves Főkertnek annak kapcsán, hogy a városvezetés a fővárosi cégeket egy új "gigacégbe" szervezi, és így – mint mondta – mindig háttérbe kerülne a többi közszolgáltatáshoz képest. Az államtitkár szerint ez nem tenne jót a zöld Budapest gondolatának, annak záloga a Főkert. Elmondta: a közparkok, zöldterületek fejlesztése elkezdődött az elmúlt években, és szeretnének a fővárossal és a kerületekkel közösen egy zöldparkfejlesztési programot beindítani. A programban helyet kapna az észak-csepeli nagypark, a Népliget, a Gellért-hegy, a Hajógyári-sziget északi része és a Városmajor fejlesztése, valamint a Ferencvárosi Sport- és Szabadidőpark létrehozása. Fürjes Balázs az előadásában hangsúlyozta: Budapest fejlesztése a mindenkori városvezetés és a kormányzat feladata.

– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy a várostól nem várható el, hogy önerőből teremtse meg mindazt, ami Budapesten az itt élőknek és a magyaroknak a nemzet fővárosában szüksége van.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozata szervezte konferencián Karácsony Gergely főpolgármester is előadást tartott volna, de – mint elhangzott – azt végül nem tudta vállalni, máskor tartja meg.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.