Pesti Srácok

Kétnyelvű helységnévtáblákat állíttattak Úzvölgye település határaiba

Kétnyelvű helységnévtáblákat állíttattak Úzvölgye település határaiba

Kétnyelvű helységnévtáblákat állíttatott hétfőn délután Hargita megye tanácsa az elnéptelenedett Úzvölgye település határaiba. A táblaállításra azt követően került sor, hogy Hargita megye a sajátjaként telekkönyveztette a településen áthaladó megyei utat, és a törvényes határidőn belül senki nem támadta meg a lépést a bíróságon.

A település határait jelző táblák olyan területre kerültek, amelyet Bákó megye is magáénak tekint. A Bákó megye határát jelző tábla a most megjelölt településtől nyugatra, Hargita megye felé van kitéve. A hétfőn délután, már sötétben tartott táblaállítási ceremóniát élőben közvetítették Borboly Csabának, a Hargita megyei önkormányzat elnökének a közösségi oldalán. A politikus elmondta: a megyehatár táblát mindaddig nem tehetik ki, amíg a határ megállapítása per tárgyát képezi. Hozzátette: a település határát jelző táblák sem oda kerültek, ahová szeretnék, de pillanatnyilag a most behatárolt területre rendelkeznek a tulajdonjogot igazoló telekkönyvi kivonatokkal.

A hétfő délutáni eseményen jelen voltak a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek a (RMDSZ) vasárnapi parlamenti választásokra készülő csíki képviselő- és szenátorjelöltjei, valamint a csíki medence több polgármestere. A táblákat katolikus pap szentelte meg. A táblaállítást meghirdető vasárnapi videoüzenetében Borboly Csaba azt a meggyőződését hangoztatta, hogy akármilyen eredmény is szülessék a december 6-i választásokon, az RMDSZ nem köthet olyan szövetséget, amely nem tartalmazza Úzvölgye helyzetének a rendezését is.

A vasárnapi videóban Hajdu Gábor képviselőjelölt arról beszélt, hogy miután jogerős bírósági ítéletekkel sikerült tisztázni, hogy a terület Csíkszentmárton községhez tartozik, a határt is meg kell jelölni, hogy "akik befurakodnak ártó szándékkal, tudják, hogy hol járnak". A jogász képviselőjelölt arra az ítéletre utalt, amelyben a Marosvásárhelyi Táblabíróság október elején jogerősen elutasította a Bákó megyei Dormánfalva Csíkszentmárton község elleni keresetét. A területre igényt tartó Dormánfalva bírósági úton próbálta érvényteleníteni azt a csíkszentmártoni önkormányzati határozatot, amely a község közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt és a temető szomszédságában álló egykori kaszárnyasort. A táblabíróság arra hivatkozva utasította el a keresetet, hogy a csíkszentmártoni önkormányzati határozatot kormányhatározat is megerősítette, ezért a kormányhatározatot kellene érvényteleníteni.

PestiSracok facebook image

Dormánfalva önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal benyomult a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. A tavaly júniusi erőszakos eseményeket szervező szélsőségesen nacionalista Calea Neamului Egyesület december elsejére, a román nemzeti ünnepre is megemlékező rendezvényt hirdetett az úzvölgyi katonatemetőbe.

Forrás/fotó: MTI (a kép illusztráció)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)