Pesti Srácok

Legalább tíz ember életét követelte a Fülöp-szigeteken tomboló Goni tájfun

Legalább tíz ember életét követelte a Fülöp-szigeteken tomboló Goni tájfun

Legalább tíz ember halálát követelte és négyszázhúszezer ember kényszerült elhagyni az otthonát a Goni szupertájfun miatt, amely vasárnap csapott le nagy erejű szelekkel a Fülöp-szigetekre.

A tájfun az ország keleti partvidékén, Catanduanes körzeténél érte el a Manilát is magában foglaló Luzon-szigetet, óránkénti kétszázhuszonöt kilométeres sebességű széllökésekkel és nyugat felé tartott. Az országból kifelé tartva a szélsebesség százhuszonöt kilométer/órára csökkent.

Katasztrófaelhárítási vezetők közölték, hogy csaknem egymillió embert menekítettek ki otthonaikból az érintett területeken; később négyszázhuszonegy-ezerre módosították az evakuáltak számát. A legrosszabb forgatókönyv szerint a Goni harmincegymillió embert érintett volna, ha az előrejelzés szerint a tizenhárommilliós lélekszámú fővároson keresztül halad át. A meteorológiai szolgálat később azt jelentette, hogy a tájfun kissé változtatott az irányán és Manilát nem érinti.

A meteorológiai szolgálat szerint az elmúlt tizenkét órában rendkívüli erejű széllökések és heves esőzések sújtottak kilenc tartományt Manilától délre és délkeletre. Kilenc ember Albay tartományban, egy pedig a szomszédos Catanduanesben vesztette életét balesetekben – közölte a polgári védelem. Az Albay tartománybeli Guinobatan városban, ahol a földcsuszamlások házakat mostak el, három ember eltűnt. Al Francis Bichara, Albay kormányzója elmondta, hogy hárman egy megáradt folyóba fulladtak bele, egy negyedik áldozatra pedig rázuhant egy fa. Az ítéletidő leszakította az áram- és távközlési vezetékeket, több települést elzárva a külvilágtól. A manilai agglomerációban hétfőig lezárták a nemzetközi repülőteret, több bevásárlóközpont is bezárt.

PestiSracok facebook image

A Goni a legerősebb tájfun a Haiyan után, amely 2013 novemberében pusztított a Fülöp-szigetek keleti és középső tartományaiban, több, mint 6300 ember halálát okozva és négymillió embert téve hajléktalanná. A Goni az idén már a 18. tájfun, amely a Fülöp-szigeteken pusztít. Az országon alig egy héttel ezelőtt söpört végig a Molave névre keresztelt tájfun, a viharban két ember meghalt és tizenkét halász eltűnt. Noha a Goni várhatóan kedden elhagyja az országot, Ricardo Jalad, az országos katasztrófaelhárítás vezetője szerint néhány napon belül újabb vihar érkezhet a térségbe. A több, mint hétezer szigetből álló országot évente átlagosan húsz tájfun sújtja.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.