Orbán Viktor reméli, hogy karácsonykor már lehetnek nagyobb családi összejövetelek
Két hét múlva tud választ adni Orbán Viktor miniszterelnök arra, hogy karácsonykor már lehetnek-e olyan nagyobb családi összejövetelek, amelyeken tíznél többen vehetnek részt. Hamarabb erre a kérdésre nem tudok válaszolni, de a remény bennem is erős – mondta a kormányfő szerdán a TV2 Tények című műsorának adott interjúban, jelezve: a koronavírus-járvány miatt most életbe léptetett szigorítások hatásának érzékeléséhez legalább két hétre lesz szükség. Úgy fogalmazott: azt reméli, hogy Európa néhány jól védekező országa, közöttük Magyarország a karácsonyi családi ünnepet már szabadabban teszi megszervezhetővé, mint ahogyan most kell élni az életünket.
A miniszterelnök a szerdától hatályos korlátozásokat úgy indokolta: szakértők egybehangzó véleménye szerint ezen lépések nélkül a kórházi orvosi ellátás nem teremthető meg a megfelelő biztonsággal és színvonalon, vagyis el fognak fogyni az orvosok és az ápolónők.
Kórházi ágy, maszk, védőfelszerelés, lélegeztetőkészülék van, és orvos is van, de nem elég
– mondta, úgy folytatva: a számok azt mutatták, ha így megy tovább minden, akkor ötven százalék esély van arra, hogy a kórházak kibírják a terhelést.
Most, hogy meghoztuk az intézkedéseket, ez a valószínűség 99,99 százalék
– jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő arról is beszélt, hogy a közvélemény érzékelése alapján úgy látta, most meg lehet tenni az utóbbi harminc évben nem ismert szigorúságú lépéseket, közöttük az este nyolc és reggel öt óra közötti kijárási tilalom bevezetését. Kitért arra, hogy áttekintette az osztrák intézkedéseket, Sebastian Kurz osztrák kancellárral is egyeztetett a döntés előtt. Hozzátette egyúttal, hogy csütörtökön Angela Merkel német kancellárral szintén egyeztet majd. A magyar egészségügyi ellátórendszert a kormányfő úgy jellemezte, hogy hősies állapotban van, az orvosok, az ápolók és más kórházi dolgozók emberfeletti és erő feletti munkát végeznek, azonban a számuk véges, ezért a mostani intézkedésekkel könnyítik az ő munkájukat.
Ha minden úgy ment volna, ahogy eddig ment, akkor kapitulálniuk kellett volna nagy valószínűséggel egy idő után, elestek volna a gyógyítás frontján
– fogalmazott, megjegyezve ugyanakkor: úgy látja, hogy a mostani, nekik is segítő intézkedésekkel bírni fogják a terhelést, állni fogják a sarat. A miniszterelnök hangsúlyozta: "nagyon jó orvosaink és nagyon jó ápolónőink vannak", de ők is emberből vannak, őket is elkapja a betegség, és a megfertőződött egészségügyi dolgozók száma nem alacsony.
A vírus sincs könnyű helyzetben, mert a vakcina a láthatáron, és ha meglesz, mi terítjük le a vírust, és nem ő bennünket
– mondta, jelezve, hogy olyan gyógyszerek már vannak – és folyamatos a beszerzésük –, amelyek segítenek elviselhetővé tenni a betegség lefolyását. A vakcináról szólva azt is közölte: olyan oltóanyag még nincs, amely az előírt négy akadály mindegyikén átjutott volna, de olyan több is van, amely három próbát már kiállt. Az EU-ban előállított oltóanyagok januárban teszik meg a kifejlesztésben a negyedik lépést, és van esély arra, hogy az oroszok és a kínaiak is megteszik, és Magyarországnak mind az EU-val, mind Oroszországgal, mind Kínával van kapcsolata.
A legfelszabadítóbb érzés az lenne, ha különféle vakcinák is rendelkezésre állnának, és miután az nem kötelező, hanem önkéntes lesz, az emberek eldönthetnék, melyiket szeretnék alkalmazni
– mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor azt viszont már most jelezte, hogy – bármelyik vakcináról is legyen szó – december végén, januárban csak egy kisebb mennyiség áll majd rendelkezésre, de lesz egy megkönnyebbülés is. Megjegyezte azt is, hogy egy embernek valószínűleg két oltásra lesz szüksége.
Az EU-ban szükséges több százmillió vakcina április-májusban áll majd rendelkezésre, ekkor lesz szabadulásérzés
– közölte. Arra a felvetésre, miszerint sokan hiányolják az általános iskolák, óvodák bezárását, a miniszterelnök úgy reagált: a többség szerint az országnak a védekezés közben is működnie kell, ami a szülőnek azt jelenti, hogy el tud menni dolgozni.
Márpedig ha a bölcsődéseket, óvodásokat, kisiskolásokat otthon tartják, akkor valakinek ott kell maradnia velük, vagyis nem tud dolgozni menni, amit az emberek többsége nem akar
– mondta, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy ha a többség majd ezt akarja, akkor lesz rá lehetőség. A kormányfő arról is beszélt, hogy ő is meglepődött a kijárási tilalom előtt tartott búcsú-összejöveteleken, de a kérdés szerinte az, hogy a szabályokat követők tudnak-e hatni azokra, akik kevésbé ilyenek. A kijárási tilalom betartásának rendőri ellenőrzéséről azt mondta: jó, ha a rendőrök emberségesek, de férfiasnak, világosnak és egyértelműnek kell lenniük, a jogalkotó pedig egyértelmű szabályok megalkotásával segítette a rendőrök munkáját. Közölte: egy járőrcsoportban lesz rendőr és fegyveres katona is. Azért kell vegyesen járőrözniük, mert az alkotmányos rend szabályai szerint katona nem intézkedhet civillel szemben rendfenntartás céljából, de segítséget jelenthet a rendőrnek. A kormányfő végül arról beszélt, hogy a szállodáknak, éttermeknek, szabadidő-tevékenységgel foglalkozó cégeknek a következő egy hónapot elviselhetővé tudják tenni az állami segítséggel, de ez nem a megoldás, ez csak a túlélés segítsége.
Hamarosan azonban születnek olyan kormányzati döntések, amelyek megnövelik a vállalatok esélyét, hogy talpon maradjanak, sőt, meg is erősödjenek a következő hónapokban
– mondta, jelezve: alapvetően adókat akarnak csökkenteni.
Minden vállalkozást azért kell talpon tartani, hogy ne bocsássák el az embereket, hogy munkát adjanak a többi embernek, és ők pedig el tudják tartani a családjukat
– fogalmazott, kijelentve: a munkaalapú gazdaság gondolatából a válságkezelés idején sem engednek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
