Pesti Srácok

Szlávik János: a tömeges szűrés önmagában nem oldja meg a helyzetet

Szlávik János: a tömeges szűrés önmagában nem oldja meg a helyzetet

Nem szerencsés tömeges koronavírus-antigén teszteket végezni – mondta a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa szombaton, az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.

Szlávik János szerint ezek a tesztek nagyon jól használhatóak például a mentőautókban beteg emberek tesztelésére, vagy olyan zárt közösségekben, ahol fontos kiemelni a fertőzötteket. Hangsúlyozta: a PCR-tesztek – országos szűrési mintákon keresztül – alkalmasabbak arra, hogy kimutassák egy ország átfertőzöttségét.

– közölte, hozzátéve: a szűrés akkor hasznos, ha a pozitív embereket el lehet különíteni a többiektől, fel lehet kutatni a kapcsolataikat és meg lehet állítani a fertőzési láncot. A koronavírus kezelésére elsőként kijelölt centrumkórházak ma már szinte teljesen tele vannak, ezért újabb és újabb kapacitásokat kell nyitni. Szlávik János kifejtette: a koronavírus-járványnak még mindig a felfutó szakasza figyelhető meg, és nem lehet tudni, mikor várható az esetszám csökkenése. Egyre több beteg kerül kórházba, ezért várhatóan mind több kórház fog ellátni koronavírusos betegeket.

PestiSracok facebook image

A főorvos szólt arról is, hogy a járvány első hullámában már szükség volt a tervezett műtétek halasztására, és sajnos ez a második hullámban is bekövetkezett. Szlávik János megértést kért azoktól a betegektől, akiknek már időpontjuk volt egy műtétre, de azt el kell halasztani. Kiemelte: az esetek számának emelkedésével sokkal nagyobb lett az egyéni felelősség, a járványt ugyanis csak szigorú maszkhordással, fegyelmezett viselkedéssel, fertőtlenítéssel és lehetőség szerint a tömegrendezvények kerülésével lehet megfékezni. Hangsúlyozta: mindenkinek felelősséget kell vállalnia abban, hogy ha fertőzött, ne adja át azt másoknak, és próbálja saját magát megvédeni a fertőzéstől.

A főorvos emlékeztetett: több, mint száz oltóanyag-kísérlet zajlik a világban; köztük nagyon sok már abban a fázisban van, hogy emberek tízezreit oltják be a hatásokat vizsgálva. A vizsgálatok végén törzskönyvezett vakcinákkal kapcsolatban mindenki nyugodt lehet, hogy azok nem rendelkeznek mellékhatásokkal és hatékonyak a koronavírussal szemben. Közölte: Magyarország is szeretne több helyről vakcinát vásárolni, egy ország sem sajátíthat ki ugyanis egyféle oltóanyagot magának, mert nem tudható, hogy az hosszú távon milyen hatékony. Szlávik János elképzelhetőnek nevezte, hogy akár többféle oltóanyagot is alkalmazni kell a koronavírus ellen. Elmondta: a Magyarországra érkező oltóanyagok egyértelműen ingyenesek lesznek, és elsősorban a rizikócsoportokba tartozók kapják meg. Emellett azt biztosan alkalmazni fogják az egészségügyben, a szociális területeken dolgozók esetében, valamint azoknál, akik az ország működésében fontos szerepet töltenek be. Szlávik János ismételten azt javasolta, hogy a rizikócsoportba tartozók oltassák be magukat az influenza elleni védőoltással.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.