Pesti Srácok

A Berliner Morgenpost német lap szerint visszaesett az EU-ba érkező menedékkérők száma

A Berliner Morgenpost német lap szerint visszaesett az EU-ba érkező menedékkérők száma

Több, mint harminc százalékkal csökkent az Európai Unióba (EU) érkező menedékkérők száma a január-szeptemberi időszakban az egy évvel korábbihoz képest – írta hírportálján a Berliner Morgenpost című német lap pénteken, az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) egy, még nem nyilvános kimutatása alapján. Az EU területére érkező menedékkérők száma – az első alkalommal benyújtott menedékjogi kérelmek alapján – az év elején emelkedett, a koronavírus-járvány lassítását szolgáló korlátozások márciusi bevezetése után viszont drámaian csökkent, és még szeptemberben, illetve az előzetes adatok szerint októberben és novemberben is jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól – áll a beszámolóban.

Az első, a második és a harmadik negyedévet együttvéve közel háromszáztízezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be első alkalommal a tagországi menekültügyi hatóságokhoz. Ez csaknem egyharmados, 32,6 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanilyen trend mutatkozik az első számú célország, Németország adataiban, amelyek szerint az első alkalommal benyújtott menedékjogi kérelmek száma éves összevetésben 32,2 százalékkal 75 170-re csökkent. A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) érkezett kérelmek teszik ki a huszonheteknél benyújtott kérelmek 24,3 százalékát. A második helyen Spanyolország áll 22,8 százalékos részaránnyal, 70 655 kérelemmel. A harmadik Franciaország tizenkilenc százalékkal, 58 468 menedékjogi kérelemmel.

Az adatok azt mutatják, hogy a január-szeptemberi időszakban ebben a három tagállamban, Németországban, Spanyolországban és Franciaországban nyújtották be a kérelmek kétharmadát, 66,1 százalékát, és a többi huszonnégy tagállamra csupán a kérelmek egyharmada jut. A Berliner Morgenpost szerint a magyar hatóságokhoz kilenc hónap alatt hetven menedékjogi kérelmet nyújtottak be első alkalommal. A németországi fejleményekről már nemcsak kilenc, hanem tizenegy hónapról vannak adatok, ezek szerint november végéig 93 710 kérelem érkezett. Ez 30,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Németországba a legutóbbi nagy menekültügyi migrációs hullám idején, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken. Így 2017-ben mintegy 222 ezer, 2018-ban 185 ezer, tavaly pedig 111 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be a BAMF-hoz.

Forrás: MTI, Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.