Pesti Srácok

A Berliner Morgenpost német lap szerint visszaesett az EU-ba érkező menedékkérők száma

A Berliner Morgenpost német lap szerint visszaesett az EU-ba érkező menedékkérők száma

Több, mint harminc százalékkal csökkent az Európai Unióba (EU) érkező menedékkérők száma a január-szeptemberi időszakban az egy évvel korábbihoz képest – írta hírportálján a Berliner Morgenpost című német lap pénteken, az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) egy, még nem nyilvános kimutatása alapján. Az EU területére érkező menedékkérők száma – az első alkalommal benyújtott menedékjogi kérelmek alapján – az év elején emelkedett, a koronavírus-járvány lassítását szolgáló korlátozások márciusi bevezetése után viszont drámaian csökkent, és még szeptemberben, illetve az előzetes adatok szerint októberben és novemberben is jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól – áll a beszámolóban.

Az első, a második és a harmadik negyedévet együttvéve közel háromszáztízezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be első alkalommal a tagországi menekültügyi hatóságokhoz. Ez csaknem egyharmados, 32,6 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanilyen trend mutatkozik az első számú célország, Németország adataiban, amelyek szerint az első alkalommal benyújtott menedékjogi kérelmek száma éves összevetésben 32,2 százalékkal 75 170-re csökkent. A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) érkezett kérelmek teszik ki a huszonheteknél benyújtott kérelmek 24,3 százalékát. A második helyen Spanyolország áll 22,8 százalékos részaránnyal, 70 655 kérelemmel. A harmadik Franciaország tizenkilenc százalékkal, 58 468 menedékjogi kérelemmel.

Az adatok azt mutatják, hogy a január-szeptemberi időszakban ebben a három tagállamban, Németországban, Spanyolországban és Franciaországban nyújtották be a kérelmek kétharmadát, 66,1 százalékát, és a többi huszonnégy tagállamra csupán a kérelmek egyharmada jut. A Berliner Morgenpost szerint a magyar hatóságokhoz kilenc hónap alatt hetven menedékjogi kérelmet nyújtottak be első alkalommal. A németországi fejleményekről már nemcsak kilenc, hanem tizenegy hónapról vannak adatok, ezek szerint november végéig 93 710 kérelem érkezett. Ez 30,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Németországba a legutóbbi nagy menekültügyi migrációs hullám idején, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken. Így 2017-ben mintegy 222 ezer, 2018-ban 185 ezer, tavaly pedig 111 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be a BAMF-hoz.

Forrás: MTI, Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)