Pesti Srácok

A Berliner Morgenpost német lap szerint visszaesett az EU-ba érkező menedékkérők száma

A Berliner Morgenpost német lap szerint visszaesett az EU-ba érkező menedékkérők száma

Több, mint harminc százalékkal csökkent az Európai Unióba (EU) érkező menedékkérők száma a január-szeptemberi időszakban az egy évvel korábbihoz képest – írta hírportálján a Berliner Morgenpost című német lap pénteken, az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) egy, még nem nyilvános kimutatása alapján. Az EU területére érkező menedékkérők száma – az első alkalommal benyújtott menedékjogi kérelmek alapján – az év elején emelkedett, a koronavírus-járvány lassítását szolgáló korlátozások márciusi bevezetése után viszont drámaian csökkent, és még szeptemberben, illetve az előzetes adatok szerint októberben és novemberben is jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól – áll a beszámolóban.

Az első, a második és a harmadik negyedévet együttvéve közel háromszáztízezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be első alkalommal a tagországi menekültügyi hatóságokhoz. Ez csaknem egyharmados, 32,6 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanilyen trend mutatkozik az első számú célország, Németország adataiban, amelyek szerint az első alkalommal benyújtott menedékjogi kérelmek száma éves összevetésben 32,2 százalékkal 75 170-re csökkent. A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) érkezett kérelmek teszik ki a huszonheteknél benyújtott kérelmek 24,3 százalékát. A második helyen Spanyolország áll 22,8 százalékos részaránnyal, 70 655 kérelemmel. A harmadik Franciaország tizenkilenc százalékkal, 58 468 menedékjogi kérelemmel.

Az adatok azt mutatják, hogy a január-szeptemberi időszakban ebben a három tagállamban, Németországban, Spanyolországban és Franciaországban nyújtották be a kérelmek kétharmadát, 66,1 százalékát, és a többi huszonnégy tagállamra csupán a kérelmek egyharmada jut. A Berliner Morgenpost szerint a magyar hatóságokhoz kilenc hónap alatt hetven menedékjogi kérelmet nyújtottak be első alkalommal. A németországi fejleményekről már nemcsak kilenc, hanem tizenegy hónapról vannak adatok, ezek szerint november végéig 93 710 kérelem érkezett. Ez 30,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Németországba a legutóbbi nagy menekültügyi migrációs hullám idején, 2015-ben mintegy 890 ezer menedékkérő érkezett. Számuk 2016-ban 280 ezerre süllyedt, és azóta is folyamatosan csökken. Így 2017-ben mintegy 222 ezer, 2018-ban 185 ezer, tavaly pedig 111 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be a BAMF-hoz.

Forrás: MTI, Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.