A koronavírusra hivatkozva akar még több migránst befogadni az olasz kormány

A Corriere della Sera értesülései alapján a Le Figaro arról írt, hogy olasz bírák úgymond hivatalból kezdték el értékelni, hogy milyen, a koronavírussal összefüggő kockázatokkal jár, ha egy migránst visszaküldenek a hazájába. Ennek alapján a milánói bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus egy migráns származási országában olyan körülménynek minősülhet az eljárás folyamán, amely miatt "humanitárius védelemben" kell részesíteni, miközben hivatalosan nem is lenne joga menedékjogi kérelmet benyújtani. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy egy Olaszországba illegálisan, vagy legálisan bejutott, de menedékkérelem benyújtására nem jogosult migránst nem szabad Olaszországból kitoloncolni, amennyiben a származási országában koronavírus-járvány van, akkor sem, ha maga a bevándorló is beteg – írja az Origo.

Ősszel Lampedusára rengeteg koronavírusos migráns érkezett illegálisan. Őket már akkor sem utasították ki, függetlenül attól, hogy nemcsak a gyógyításuk, de az őrzésük sem megoldott. Az olasz bírák most bejelentették, hogy a jövőben egyenként értékelik a migránsok dossziéját, és minden esetben külön figyelembe veszik azok származási országát a koronavírus-járvány szempontjából is. Nem egyedi igazságügyi döntésről van szó, hanem arról, hogy milyen módszer alapján kell a bíróknak eljárniuk a jövőben, ezáltal teremtve ítélkezési gyakorlatot.

A Corriere della Sera napilap szerint a bírák autonóm döntésüket az Európai Bizottság egyik kutatóközpontjának dokumentuma alapján hozták meg. Ez a dokumentum – Tájékoztató a globális járványügyi rizikófaktorokról – száz különböző kockázati faktor alapján sorolja fel a koronavírushoz kapcsolható kockázati tényezőket. A baloldalhoz meglehetősen közeli Euronews szerint "egy olyan járvány, amely alacsony színvonalú orvosi ellátással, szegénységgel, politikai és szociális zavarokkal függ össze, elegendő indok lehet az igazságszolgáltatás részére ahhoz, hogy megállapítsa: egy migráns hazatelepítése kockázati tényezőnek minősül".

A Le Figaro utal arra is, hogy a bíróságok által ilyen módon áttanulmányozott esetek meglehetősen változatosak. Egy bangladesi analfabéta, aki Olaszországból havonta tud pénzt utalni feleségének és gyermekének, Bangladesbe visszatérve – állítása szerint – nem tud megélhetést találni, ezért a hitelezők eljárást indíthatnak ellene. A bíróság az eset értékelése során arra a megállapításra jutott, hogy Bangladesben a koronavírus-járvány és annak gazdasági következményei valódi kockázatot jelentenének számára. Ennél tipikusabb gazdasági bevándorlót nehéz találni. Természetesen a bevándorláspárti brüsszeli politikusokat csak a szavak szintjén mozgatják humanitárius okok, valójában egész másról van szó, hétköznapi politikai érdekekről. Több franciaországi felmérés szerint a szavazójogot kapó bevándorlók nemzeti kormányra alig szavaznak, sőt, döntő többségük kifejezetten baloldali szavazó lesz.

Egyébként további olyan eseteket is megismerhetünk, amelyeknek egyáltalán nincs közük a koronavírus-járványhoz, de ennek ellenére, ha a migránsok előélete önmagában nem lenne elegendő a "humanitárius védelem" szabályainak alkalmazására, abban a pillanatban, amikor előéletüket a hazatérés miatti egészségügyi kockázatokkal együtt vizsgálják meg, azonnal alkalmasak lesznek a "humanitárius védelem" kategóriájának alkalmazására. Ide soroltak többek között egy olyan, Gambiából érkezett árvát, aki Olaszországban kezdett tanfolyamra járni, vagy egy 15 éves guineai fiatalkorú migránst, aki "rettegett attól, hogy haza kell mennie, mert félt a varázsló nagybátyja átkaitól", vagy egy 54 éves pakisztáni migránst, aki ellen köztörvényes büntetőper indult Pakisztánban. Ezekben az országokban az olasz bírók szerint a járványügyi helyzet is elegendő indok ahhoz, hogy a migránsok védelemben részesüljenek.

A milánói bíróságok szerint azonban a "humanitárius védelem” aktiválása nem automatikus. A Corriere della Serra példaként annak a szenegáli fiatal migránsnak az esetét hozta fel, aki pénzügyi nehézségek miatt menekült el Szenegálból, de mégsem részesült "humanitárius védelemben", azaz nem maradhatott Olaszországban, egyrészt azért, mert szenegáli körülményei erre nem jogosították volna fel, másrészt pedig Szenegálban "gyors választ adtak a koronavírus-járványra", tehát hazatérvén nem került volna rosszabb helyzetbe, mint mielőtt elmenekült volna. Miután a koronavírus-járványban rendkívül súlyos helyzetbe kerülő Olaszországban 2020-ban harmincnégyezer afrikai migránst kellett fogadni, összesen annyit, mint az előző két évben, egyáltalán nem mindegy, hogy egy adott esetben hogyan döntenek a bíróságok, figyelembe véve az olaszországi migránstáborok és kórházak túlterheltségét is.

A Le Figaro utánajárt annak is, hogy vajon Franciaországban mi a helyzet a hasonló esetekben, azaz a bíróságok figyelembe veszik-e egy-egy kiutasítás elrendelése során a migráns származási országában levő járványügyi helyzetet. Egy neve elhallgatását kérő ügyvéd szerint a francia bíróságok kevésbé érzékenyek a migránsok származási helyén levő járványügyi helyzetre, ráadásul Afrikában sok helyütt gazdasági (adózási) terheket csökkentő intézkedéseket vezettek be. De, ahogy az ügyvéd fogalmazott, az is fontos érv, hogy sok esetben a járványügyi helyzet Franciaországban jóval nagyobb kockázatot jelenthet, mint a migránsok származási országában. Azaz, voltaképpen az elkésett és rossz franciaországi járványkezelés miatt nem volt elfogadható az az érv, hogy egy bevándorló Franciaországban sokkal jobb orvosi ellátáshoz jutna, mint egyes afrikai országokban. A Nemzetközi Járványügyi Hivatal (OIM) adatai szerint egyébként a járvány általában véve negatív hatással volt a migránsok hazatelepítésére, és majdnem 3 millióra tehető azoknak a migránsoknak a száma, akiket a járvány elleni harc miatt "akadályoztak meg abban", hogy hazatérjenek.

Forrás: Origo; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Meo