Pesti Srácok

ÁSZ: ösztönözni kell a lakossági állampapír-befektetést

ÁSZ: ösztönözni kell a lakossági állampapír-befektetést

A lakossági állampapír-vásárlás további ösztönzésére szólítanak fel csütörtökön megjelent legfrissebb elemzésükben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szakértői. A COVID-19 világjárvány gazdasági hatásainak következtében 2020-ban és 2021-ben várhatóan számottevően emelkedő államadósság biztonságosan finanszírozható lesz, amennyiben a nemzetközi pénzpiacokon fennmarad a pénzbőség – mutatnak rá.

Célszerű azonban felkészülni arra, hogy a világ szinte összes államának nagymértékű eladósodása, és a gazdaság újraindításához szükséges hitelek iránti növekvő kereslet miatt az államadósság finanszírozása megnehezül, a nemzetközi pénzpiacok pedig turbulensebbé és kiszámíthatatlanabbá válnak – figyelmeztetnek az ÁSZ elemzői. A tapasztalatok szerint a pénzpiaci hullámzásoknak jobban kitettek az úgynevezett feltörekvő piacok, ahová Magyarországot is sorolják, így az ország saját teljesítményétől függetlenül is elszenvedője lenne egy negatív pénzpiaci fordulatnak. Az ÁSZ elemzői megállapították, hogy 2012 és 2019 között a belföldi és a lakossági állampapír értékesítés növekedésének köszönhetően jelentősen mérséklődött a finanszírozási kockázat. A jelenlegi helyzetben pedig tere van a lakossági állampapír-befektetés további ösztönzésének – tették hozzá. Az ÁSZ elemzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a hazai finanszírozás részarányának növelése pozitívan hat az államadósság lejárati szerkezetéből eredő kockázatok mérséklésére, a hosszabb lejáratú, magas kamatozású lakossági forint alapú állampapír-állomány növekedése ugyanakkor a kamatkiadások növekedését okozza, viszont itt a devizaadóssággal szemben árfolyamkockázatból adódó többletkiadás nincs.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.