Az európaiak többsége elutasítja a magas jóléti veszteséggel járó klímacélokat a Századvég kutatása szerint
Az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra kiterjesztett kutatás során, összesen harmincezer, véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdeztek meg. Az eredmények alapján az európaiak többsége elutasítja a drasztikus, magas jóléti veszteséggel fenyegető klímacélokat – közölte a Századvég Gazdaságkutató Zrt. csütörtökön.
A gazdaságkutató összefoglalója szerint a 2030-as klímacélok emelésével – a jelenlegi 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célérték 55 százalékra módosításával – kapcsolatos fő aggály, hogy nem készült olyan tagállami szintű, hiteles és nyilvános hatásvizsgálat, amely alátámasztaná a cél realitását és megbecsülné a szükséges intézkedések költségét. A tagállami hatásvizsgálatok eredményeit várhatóan 2021 nyarán hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság. A korábbi célok körüli tárgyalások és hatásvizsgálatok tanulsága az, hogy egy-egy százaléknyi különbség is jelentős terheket jelenthet a nemzetállamoknak, és így az európai polgároknak – hívta fel a figyelmet a Századvég.
A kutatás eredményei alapján az európaiak többsége, 56 százaléka szerint reális célokra van szükség, amelyek megvalósítása nem okoz jelentős terheket a polgároknak, és csak 35 százalékuk tűzne ki drasztikusabb célokat, akár jelentős jóléti veszteségek árán. A reális célokat támogató pragmatikus válaszadók aránya valamennyi visegrádi országban meghaladta az európai átlagot: Csehországban 68 százalék, Lengyelországban és Szlovákiában 61 százalék, Magyarországon pedig a válaszadók 74 százaléka ebbe a kategóriába sorolható, ami Lettországgal holtversenyben a tagországok között mért legnagyobb arány.
A klímavédelemre szánt források körüli egyik kiemelt jelentőségű vita a méltányosság értelmezéséről szól – jelezte a gazdaságkutató. Mint írták, a brüsszeli elit és a szennyező országok álláspontja szerint a magas károsanyag-kibocsátású országokban és régiókban nagyobb költséget okoznak majd az éghajlatvédelmi beavatkozások, így új forrásokat szükséges allokálni ezekhez a szereplőkhöz. Ezzel szemben a múltban jó környezeti teljesítményű tagállamok szerint elfogadhatatlan, hogy azok az országok, amelyek jelentős költségek árán sikeresen csökkentették kibocsátásaikat, keresztfinanszírozzák a korábbi potyautas viselkedésből gazdasági előnyt kovácsoló, sok esetben tehetősebb országokat. A kutatás eredményei rámutattak, hogy az európaiak 75 százaléka szerint a klímaegyezményben érvényesíteni kell a "szennyező fizet" elvét. Az EU tagállamainak egyharmadában, köztük Magyarországon az emberek legalább 80 százaléka inkább a szennyezéssel arányos teherviselést tartaná igazságosnak.
A Századvég összefoglalója szerint, ahogy azt az Európai Bizottság év elején publikált méltányos átállási mechanizmus javaslata is megmutatta, Brüsszel az egyre ambiciózusabb klímacélok zászlaja alatt jelentős mértékű forrást vonhat el a felzárkózó uniós tagországoktól, hogy központi kiosztás útján azt a szennyezéshez nagyobb mértékben hozzájáruló országokhoz irányítsa át. A kutatás eredményei alapján az európaiak 60 százaléka a források ilyen logikájú újraosztását morálisan elfogadhatatlannak tartja. Az elutasítók aránya valamennyi országban meghaladja az elfogadókét, a legmagasabb Ausztriában és Magyarországon, 74–74 százalék. A kérdés leginkább a skandináv országokat osztja meg.
Forrás: MTI; Fotó: Századvég
