Pesti Srácok

Budapest élenjár az otthoni munkavégzés lehetőségeiben

Budapest élenjár az otthoni munkavégzés lehetőségeiben

Budapest élen jár az otthoni munkavégzés lehetőségeiben, és ahol van rá mód, ott a munkavállalók általában mindenhol élnek is vele – közölte a Reacty Digital novemberi online kutatásának eredményei alapján. Reprezentatív kutatásuk szerint Magyarországon főleg a koronavírus-járvány miatti korlátozások segítették a távmunka szélesebb körű elterjedését.

A járványidőszak előtt a 18-79 éves, legalább részmunkaidőben foglalkoztatott magyarok mindössze 18 százalékának volt lehetősége arra, hogy otthonról végezze el a munkáját. A tavaszi és az őszi lezárások alatt azonban az arány megnőtt, novemberben a foglalkoztatottak harmadának biztosított lehetőséget otthoni munkavégzésre a munkahelye. Nyáron megfigyelhető volt egyfajta visszarendeződés – összefüggésben a járványügyi korlátozások enyhülésével –, ami azt mutatja, ha nincsenek állami korlátozó rendelkezések, akkor a cégek is kevésbé hajlamosak a távmunka lehetőségét felajánlani – tették hozzá.

Adataik szerint az otthoni munkavégzést már év elején is az arra lehetőséget kapók kétharmada vette igénybe, míg a tavaszi lezárások alatt ötből négyen tettek így, legtöbben a diplomások közül. Leginkább a fővárosiak tudnak otthon dolgozni, a tavaszi és az év végi korlátozó intézkedések idején a budapesti, legalább részmunkaidős foglalkozatottak felének volt lehetősége távmunkára. A legalacsonyabb az otthonról dolgozók aránya a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, ahol csak minden ötödik foglalkozatott munkahelye nyújt ilyen opciót – írták.

Kutatási eredményeik azt mutatják, hogy a novemberi korlátozások bevezetése óta az otthonról is dolgozók 45 százaléka a teljes munkaidejét távmunkában, míg 17 százalékuk a munkaidő nagyobb részét munkahelyén tölti. A teljes távmunka különösen jellemző a részmunkaidős munkavállalókra, akiknek 67 százaléka egyáltalán nem jár be munkahelyére, míg a teljes állásban foglalkoztatottak csupán 40 százaléka marad folyamatosan otthon. Az otthoni munkavégzésről a szolgáltatási szektorban dolgozók átlag feletti arányban nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem elégedettek a nekik biztosított lehetőségekkel annak ellenére, hogy ebben a szektorban egész évben kifejezetten magas volt a távmunka lehetőségének aránya.

PestiSracok facebook image

Kiemelték: a cégek és a munkavállalók közti folyamatos kommunikáció a járványhelyzetben különösen fontos, a munkáltatóknak szükségük van arra, hogy megismerjék dolgozóik véleményét. Ezért a Reacty Digital az országos reprezentatív kutatást követően 2020 végétől felméréssorozatot indít, amelyben célzottan vizsgálják a dolgozók egészségtudatossághoz, járványügyi intézkedésekhez, illetve távmunkához való viszonyát.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Marjai János

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.