Pesti Srácok

Erdélyi Magyar Szövetség: kivettük a részünket a mozgósításból

Erdélyi Magyar Szövetség: kivettük a részünket a mozgósításból

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) vezetői, tagjai és támogatói kivették a részüket a kampányból és a mozgósításból, és ezzel hozzájárultak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) választási sikeréhez – jelentette ki keddi nagyváradi sajtótájékoztatóján Csomortányi István, az EMSZ társelnöke.

Megemlítette: Háromszéken az EMSZ-es polgármester vezette Esztelneken volt a legnagyobb a részvételi arány, Udvarhelyszéken pedig az EMSZ-es polgármesterek által vezetett Székelykeresztúron és Szentegyházán is nagyobb arányban mentek el szavazni az emberek, mint a Hargita megyei átlagos részvételi arány.

Közös siker

PestiSracok facebook image

– jelentette ki Csomortányi István.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint bizonyosságot nyert, hogy az önkormányzati választások során szükség van a versenyre, hiszen az erdélyi magyar közösség nem élhet egypártrendszerben, országosan azonban meg kell tudni állapodni az erős magyar képviselet érdekében. A politikus megemlítette: minden valószínűség szerint az EMSZ-t alkotó két pártnak, az EMNP-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) is ott lesz a parlamentben egy-egy képviselője. Úgy vélte: a parlamenti választásokra – ha még nem is a kívánt formában – de már körvonalazódott az új magyar egység.

Bihar megyében nem sikerült összefogni

Csomortányi István úgy értékelte, hogy csaknem teljes mértékben sikerült összefogni az RMDSZ-szel, kivéve Bihar megyét, ahol szerinte az RMDSZ-vezetők egy része abban volt érdekelt, hogy ne legyen valós együttműködés.

– tette fel a kérdést az EMSZ társelnöke.

Korábban az RMDSZ vezetői is sérelmezték, hogy az EMSZ nem vett részt a Bihar megyei kampányban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)