Fővárosi főügyész: Magyarországon kisebb a korrupció, mint tőlünk keletre
Magyarországon valószínűleg kisebb a korrupció, mint tőlünk keletre és valószínűen nagyobb, mint tőlünk nyugatra, de ezen is tudna segíteni egy jó lobbitörvény – nyilatkozta Ibolya Tibor fővárosi főügyész a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
A Csatáry- és a Biszku-ügyre is nagyon büszke vagyok, annak ellenére, hogy jogerősen a haláluk miatt egyiküket sem ítélték el... Büszke vagyok a P. Tamással kapcsolatos, korábban már döglött ügynek számító eljárásokra is, mert itt a proaktív ügyészi munka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a holtpontról kimozduljunk... Pár napja pedig, tudtommal Magyarországon először, életfogytiglani szabadságvesztést szabtak ki egy ügyészségi nyomozás alapján (F. Hasszán-féle ügy). A Biszku-ügyet a sikertelenségek között is meg kell említeni, annak ellenére, hogy őt csak azért nem lehetett elítéltetni, mert a Fővárosi Ítélőtábla – utóbb a Kúria által is kimondottan – mondvacsinált okokkal helyezte hatályon kívül az elsőfokú elmarasztaló ítéletét. Kudarcból ennyi is bőven elég
– sorolta a fővárosi főügyész, amikor a sikerként és kudarcként megélt ügyekről faggatták.
Az ügyészek kriminalisztikai tudás nélkül csak félkarú óriások. Hogyan tudna az ügyész egyenrangú félként a nyomozó hatósággal nyomozati kérdésekről tárgyalni, vitatkozni, sőt utasítást adni, ha nem rendelkezne kriminalisztikai ismeretekkel? ...Az ügyésznek jogalkalmazóként természetesen nem ez a fő profilja, de értenie kell hozzá. Mégpedig elsősorban a krimináltaktikához és a kriminálmetodikához
– érvelt, amikor arról kérdezték, mennyire kell az ügyészeknek a kriminalisztika tudorainak lenni. Az OLAF-jelzések kapcsán pedig kifejtette, hogy a magyar legfőbb ügyész utasítására az összes ilyen jelzés után nyomozást rendelnek el, ami példátlan az Európai Unióban, ahogy az ilyen ügyekben elért vádemelések száma is hazánkban az egyik legmagasabb.
Ezt a tényt azonban a magyar média egy része valamiért negligálja. A korrupció egyébként tulajdonképpen nem is büntetőjogi fogalom, jól példázza ezt az is, hogy a sajtóban korrupciós ügyként tárgyalt esetekben sokszor fel sem merül a korrupció büntetőjogi fogalmának megfelelő vesztegetés bűncselekménye, hanem csak valaki hivatkozik arra, hogy megveszteget valakit, ami egy vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés, tulajdonképpen egy csalás. Félreértés ne essék, nagyon is jelen van Magyarországon a korrupció, de meggyőződésem szerint senki nem tudja, hogy az milyen mértékű, azok sem, akik azt állítják, hogy igen... Annyit talán ki lehet jelenteni, hogy Magyarországon valószínűen kisebb a korrupció, mint tőlünk keletre és valószínűen nagyobb, mint tőlünk nyugatra, de ezen is tudna segíteni egy jó lobbitörvény
– érvelt a fővárosi főügyész. A régi leszámolásos ügyekkel kapcsolatban a lap érdeklődésére reagálva elárulta, hogy korántsem tisztázódott még minden kérdés, vannak még fehér foltok a történetben.
A nyomozó hatóság tagjaival és a kollégáimmal együtt azon vagyunk, hogy ez mihamarabb megváltozzék. Érdemes lesz figyelni az ezzel kapcsolatos híreket
– hangsúlyozta.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
