Pesti Srácok

Hölvényi György: az Európai Parlament politikusainak egyre sürgetőbben kéne fellépniük a keresztények és a zsidók üldözése ellen

Hölvényi György: az Európai Parlament politikusainak egyre sürgetőbben kéne fellépniük a keresztények és a zsidók üldözése ellen

Az egyházak és vezetőik számára nagy lehetőség, hogy részt vegyenek Európa jövőjének alakításában, miután a koronavírus-járvány és az azzal kapcsolatos kihívások nyitottabbá tették az embereket az új üzenetekre és megoldásokra – jelentette ki Hölvényi György KDNP-s európai parlamenti képviselő szerdán, az Európai Néppárt vallásközi párbeszédet elősegítő éves konferenciáján.

Az európai néppárti frakció vallásközi munkacsoportjának magyar társelnöke az Európa jövőjére fókuszáló eseményen hangsúlyozta: Európának a XXI. században ismét fel kell találnia önmagát, amihez segítséget nyújtanak az egyházi és vallási közösségek több ezer éves hagyományai, tapasztalatai. Mint mondta, az Európai Parlament politikusainak egyre sürgetőbben kéne fellépniük a keresztények és a zsidók vallásszabadsága mellett és üldöztetésük ellen, azonban a testület képviselői közül ezt csak megdöbbentően kevesen látják be. Megjegyezte, hogy az EP-ben folyó viták folyamán legtöbben a múltat végképp eltörölnék, ami a történelemből okulva tudható, hogy hatalmas károkat okozott és okozhat még.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakciójának vezetője elmondta, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat a következő hetekben veszi kezdetét, amelynek keretében újra meg kell találni a közös európai identitást. Mint mondta, évtizedekkel ezelőtt az EU alapja a nemzetek közötti béke megszilárdítása volt, ma egy globalizált világban Európa feladata az európai életmód és értékek előmozdítása. Weber Ferenc pápa Fratelli Tutti –Mindnyájan testvérek – című harmadik enciklikájára hivatkozva hangsúlyozta: közös európai szolidaritásban kell együttműködni a jelen kihívásaival szemben.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában a zsidó vallási közösségek egyre nagyobb fenyegetettségben élnek. A rabbi szerint nemcsak fizikai veszélyeztetettségről van szó, hanem egyfajta vallási elnyomásról is. Erre példának Lengyelország és Belgium esetét hozta fel, ahol a hatóságok betiltották a háziállatok rituális "kóser" levágását, ellehetetlenítve így több zsidó közösség életvitelét. Hangsúlyozta továbbá, hogy az európai zsidók biztonsága nélkül az egész európai társadalom stabilitása veszélyben van.

PestiSracok facebook image

Arszeniosz Kardamakisz, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi exarchája arról beszélt, hogy Európának át kell vészelnie a civilizációk összecsapását a következő években, és vallások, kultúrák közötti párbeszédre alapozva kell egy új jövőképet felépítenie.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.