Janez Janša: Az EU keleti része kiemelkedően sikeres volt az első hullám kezelésében – köszönjük a segítséget Magyarországnak!
Hosszú lapinterjút adott Janez Janša szlovén miniszterelnök a Mandinernek. A politikus kijelentette, hogy fel kell venni a harcot a kulturális marxizmussal, a családpolitika terén pedig egész Európának a magyar példát kell követnie, különben a Római Birodalomhoz hasonló vég vár ránk. Szomszédos országunk kormányfője azt mondta: Magyarországon az elmúlt évtizedben rendkívüli fejlődés ment végbe.
Janez Janša interjúját azzal kezdte, hogy elmondta, hogyan sikerült megalakítania és összeraknia a jelenleg délnyugati szomszédunknál kormányzó négypárti koalíciós kormányt. Állítása szerint a szlovénhoz hasonló arányos választási rendszerben, ahol a parlamentbe való bejutás küszöbértéke alacsony, mindig nehéz kormányt alakítani.
Sajnos ilyen rendszerben a kormányról gyakran azok a politikai pártok döntenek, amelyek a legkevesebb szavazatot kapták a választásokon. A többpárti koalíció az összes tagjától erős bizalmat és kölcsönös tiszteletet követel meg. Együttműködésünk fő kötelezettségvállalásait természetesen koalíciós szerződésbe foglaltuk. Vannak azonban napi kihívások, és ott vannak az ellenzéki pártok, amelyek a koalíciós partnerek közötti kapcsolatokat igyekeznek mindenáron meglékelni. Ehhez Szlovéniában a média nagy része egységes koreográfia keretében segítséget nyújt. Egyelőre számos vihart átvészeltünk. A koalíció kibírta, megpróbáltatásokból azonban nincs hiány
– mondta, majd azzal folytatta, hogy pártja, az SDS messze a legnagyobb párt Szlovéniában, semmiképpen sem tart az előrehozott választásoktól, mindig készen áll rá. A szlovén médiaviszonyokról elmondta: a szlovéniai baloldal felrója Magyarországnak, hogy az ottani média a kormányon lévő Fidesz irányában elfogult, bár tudomása szerint Magyarországon az ellenzéknek sokkal nagyobb a hazai és külföldi média részéről a támogatottsága, mint amiben például Szlovéniában a jelenlegi kormánykoalíció részesül. Úgy fogalmazott, hogy a szlovén média több, mint 90 százaléka – beleértve a nemzeti televíziót, amelyért minden adófizető díjat fizet – végtelenül elfogultan és a baloldali politikai erők javára tudósít.
Szlovéniában jelenleg stabil politikailag. De az, aki kívülről követi a Szlovéniában zajló eseményeket, az alapján, amit a média közvetít, és az ellenzékre hagyatkozva, amely kitartóan ismételgeti, hogy nincs politikai stabilitás, valóban más következtetéseket vonhat le
– közölte, és kijelentette, hogy a szlovén belpolitikát jelenleg leginkább a járvány második hulláma tematizálja. Azt mondta: minden erőfeszítésük arra irányul, hogy feltartóztassák a vírust, ám a szlovén ellenzék szerint az összes elfogadott intézkedés sérti az emberi jogokat, veszélyezteti a jogállamiságot és a média szabadságát.
Nehéz megérteni, miért kiabálja azt valaki, hogy megsértették az emberi jogait, mert védőmaszkot kell viselnie saját és polgártársaik biztonsága érdekében
– mondta, majd azzal folytatta, hogy a következő években kormányának legfontosabb célja, hogy talpra állítsák a gazdaságot és hosszútávú intézkedésekkel javítsák a demográfiai helyzetet. A program magában foglalja az igazságszolgáltatás helyzetének javítását is, mivel Szlovénia az Emberi Jogok Európai Bíróságának elmarasztaló ítéletei alapján Európában az élen álló jogsértők közé tartozik. A járványról Janša úgy fogalmazott, hogy a Covid-19 gondot jelent minden európai ország számára, hasonló kihívásokkal néznek szembe a vírus elleni küzdelemben, valamint a világjárvány ellen folytatott küzdelemben a kezdetek kezdetén gyakorlatilag nem létezett közös, uniós szintű válságkezelés.
Az EU nem rendelkezett erőforrásokkal, hogy segítsen nekünk, de az is igaz, hogy nincsenek fontos hatáskörei a közegészségügy területén. A tavaszi hullám során Csehországból, Magyarországról és Lengyelországból érkezett segítség, mi, szlovének nagyon hálásak vagyunk ezeknek az országoknak. Az EU keleti része kiemelkedően sikeres is volt az első hullám kezelésében. Az, hogy mennyire leszünk sikeresek a második, hideg hullámban, idővel kiderül. Egyébként a járvány terjedésének megfékezésére irányuló intézkedések Európa-szerte meglehetősen hasonlóak voltak, csak az európai sajtó nem foglalkozott velük ugyanakkora súllyal. Az Európai Bizottság a járvány gazdasági következményeire időben és elegendő határozottsággal reagált
– közölte a miniszterelnök, aki szerint sajnos az MFF és az RRF 1,8 milliárdos csomagjáról szóló, júliusban létrejött történelmi megállapodás jelenleg egy nagyon laza politikai mechanizmus túsza, amelyet tévesen jogállamisági mechanizmusnak neveznek.
Janez Janša szerint jelenleg a járvány jelenti a legnagyobb veszélyt, hosszú távon pedig mindenképpen az illegális migráció, ha azt az EU nem lesz képes megállítani. Arra a kérdésre, hogy mik lesznek jövő júliustól Szlovénia céljai, amikor ők veszik majd át az EU soros elnökségét, Janša elmondta, hogy az egyik ilyen feladat az EU stratégiai autonómiájának és ellenállóképességének megerősítése a világjárványok, valamint a kibertámadások veszélyeivel szemben.
Tavasszal mélyen átéreztük a személyi védőfelszerelések és kritikus fontosságú orvosi felszerelések ázsiai beszállítói felé való kiszolgáltatottságunkat. Képzelje el, hogy ilyen helyzetben még az áramellátás súlyos zavarát okozó közvetlen kibertámadás is bekövetkezne. Semmilyen unió sem segíthet rajtunk, ha ilyen helyzetekben nincs kapacitása az intézkedésekre és segítségnyújtásra. A következő prioritás a nyugat-balkáni régió stabilizálása lesz, természetesen azzal a feltétellel, hogy a körülmények produktív lépéseket tesznek lehetővé
– fogalmazott. A szlovén kormányfő kihívásként említette a kulturális marxizmus terjedését Európában. Azt mondta: a XIX. századi Kommunista Kiáltvány kimondja, hogy egy új világ, illetve a kommunizmus megteremtéséhez a nemzetet, a családot, a magántulajdont, a magánoktatást és a vallást fel kell számolni.
Paradox módon a rengeteg áldozat és szenvedés ellenére a kommunizmus nem az erőszakkal és a diktatúrával érte el ezt a célt. Ugyanazokat a célokat ma máshogy követik. A tömegtájékoztatás, az egyetemek, a kulturális ipar, a multinacionális intézmények, a tömeges migráció, az erőltetett multikulturalizmus, egyes politikai pártok tevékenysége révén. Ügyes palástolják a dolgot, de bárki, aki ismeri a történelmet és a politikai koncepciókat, láthatja, hogy mindez milyen irányba halad. Ezért ennek ellen kell szegülni, s ezt meg is tesszük. Úgy, hogy védjük és támogatjuk a családot, megbecsüljük saját nemzetünket és más nemzeteket, védjük a magántulajdon és a magánkezdeményezések jogát, védjük a vallásszabadságot. Hogy tudjuk, mik vagyunk, és azok is akarunk lenni
– közölte. A magyar politikai helyzetről Janez Janša úgy fogalmazott, hogy olyan a kormány filozófiája és politikája, mint a magyar nemzet és a magyar választók többségi akarata, ahogy ennek egy demokráciában lennie kell, vagy lennie kellene. Állítása szerint az a párt, amelyik szabad választásokon abszolút, sőt, kétharmados többséget ér el, nyilvánvalóan a megfelelő politikát folytatja országa számára.
Minden objektív mutató és nemzetközi összehasonlítás szerint az Orbán Viktor vezette magyar kormány mind gazdaságilag, mind pedig a jelenlegi stratégiai kihívások, például a tömeges, illegális migráció kezelésében sikeres. Vessen egy pillantást az egy évtizeddel ezelőtti mutatókra és összehasonlításokra, és hasonlítsa össze őket az EU többi tagországával azonos időkeretben. Magyarországon az elmúlt évtizedben rendkívüli fejlődés ment végbe. Hasonló ahhoz, amilyen Szlovéniában a 2000 és 2008 közötti időszakban, amit aranykornak hívunk. Magyarország számos sikeres reformlépést tett a stratégiai kihívások kezelésére. Ezek egyike például a családpolitika. Ebben nemcsak Szlovéniának, hanem gyakorlatilag egész Európának előbb-utóbb követnie kell Magyarországot, különben halálra leszünk ítélve, vagy egyszerűen népek váltják egymást a migráció miatt, és a Nyugat-római Birodaloméhoz hasonló vég vár ránk. Nincsenek tanácsaim a magyar döntéshozóknak. Számos nyugaton élővel ellentétben nem képzelem azt, hogy jobban ismerem a magyar választópolgárok igényeit és érdekeit, mint ők maguk. Ez nemcsak arrogáns, hanem elsősorban téves gondolkodás lenne
– mondta a szlovén kormányfő.
Forrás: Mandiner; Fotó: The Slovenia Times
