Megszüntette az eljárást az Alstom-ügy kulcsfigurája ellen a bíróság
Megszüntette az eljárást az Alstom-ügy fővádlottja, Terner Géza ellen a Fővárosi Törvényszék – írja a 24.hu. A bíróság azért döntött így, mert kétszer ugyanazért a cselekményért nem vonható eljárás alá senki. Mivel ezt az ügyet az osztrák ügyészség már vizsgálta, és jogerősen megszüntette az eljárást, így a törvényszék szerint a magyar hatóságok nem vehetik elő újra Ternert ugyanazért.
A férfit ugyan gyanúsítottként nem hallgatta meg az osztrák hatóság, a magyar bíróság azonban ezzel együtt úgy ítélte meg, hogy a társhatóságok alaposan kivizsgálták az ügyet, mielőtt bizonyíték hiányában megszüntették az eljárást. Egy bécsi bíróság egyébként tavaly áprilisban azt is megállapította, hogy a vád szerinti vesztegetés bűntette legkésőbb 2015-ben elévült, ezért emiatt nem folytatható Terner ellen nyomozati eljárás – emlékeztetett a 24.hu.
A metrószerelvények beszerzésével összefüggésben 2011-ben indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. A KNYF tavaly április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsítottat hallgatott ki, végül öt ember ellen emelt vádat. Köztük volt Terner Géza is, aki az ügyészség szerint a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója volt, és aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre. Ternerrel ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
A vád szerint az Alstom a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására nyolc és félmillió eurót (azaz, körülbelül hárommilliárd forintot!) fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek. A vádiratból egyértelműen kiderült: csak a vesztegetők kerültek a vádlottak padjára, azoknak a neve, akiknél a kenőpénzek landoltak, homályban maradt, így a balliberális politikai oldal szereplői elkerülték a felelősségre vonást, annak ellenére, hogy a beruházás egyetlen fontosabb lépéséről sem dönthettek a BKV-nál az akkori nagypolitika és a Demszky-vezette városvezetés nélkül.
