Pesti Srácok

Német vezetők kerültek Oroszország szankciós listájára

Német vezetők kerültek Oroszország szankciós listájára

Magas rangú német biztonsági és hírszerzési vezetőket vett fel Oroszország a beutazási tilalommal sújtott személyek listájára, válaszul a Moszkva ellen októberben elrendelt uniós szankciókra – jelentette be kedden az orosz külügyminisztérium. Az orosz külügyminisztérium nem nevezte meg a szankciókkal sújtott vezetőket, és azt sem tette közzé, hogy hányan vannak, csupán annyit közölt, hogy a német védelmi minisztérium irányítása alá tartoznak.

– áll a tárca közleményében. A moszkvai bejelentés válasz volt az Európai Unió korábbi intézkedésére, amellyel októberben szankciókkal sújtotta az orosz katonai hírszerzés (GRU) főnökét, Igor Kosztyukovot, valamint egy Dmitrij Badin nevű, ugyancsak a katonai hírszerzésnek dolgozó hackert, azzal vádolva őket, hogy közük volt Angela Merkel német kancellár elektronikus leveleinek a feltöréséhez a német parlament ellen 2015-ben intézett kibertámadás során.

2015 áprilisa és májusa között informatikai támadás miatt elérhetetlenné vált Angela Merkel német kancellár hivatalos oldala és a kormány több portálja. A támadók jelentős mennyiségű adatot loptak el, és több parlamenti képviselő, köztük a kancellár e-mail-fiókját is feltörték. Németország nyilvánosan is Oroszországot vádolta az akcióért. A kibertámadás célpontja volt a NATO és a TV5 Monde francia nyelvű televízió is. Angela Merkel májusban azt mondta, hogy kézzelfogható bizonyítékai vannak a hackertámadásban történt orosz részvételre.

PestiSracok facebook image

– áll a keddi orosz külügyi közleményben. A Kosztyukov és Badin ellen elfogadott uniós szankciós intézkedések az érintettek külföldi vagyonának befagyasztása mellett tiltják a beutazást az EU területére. Ezen kívül európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem bocsáthatnak pénzeszközöket a szankciók által érintettek számára.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Keystone/Salvatore Di Nolfi

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)