Pesti Srácok

Oroszországban a sajtót szabályozó új törvényeket hoztak

Oroszországban a sajtót szabályozó új törvényeket hoztak

Vlagyimir Putyin orosz elnök több törvényt is aláírt szerdán; ezek nagyobb része a sajtóra vonatkozik korlátozó tartalommal, de szűkítik a kormányellenes tiltakozások kereteit is. Az új törvények mintegy betetőzik az év során elfogadott alkotmányos reformokat, amelyek már megengedik, hogy Putyin még kétszer 6-6 évre betöltse az államfői tisztséget, amelyből a korábbi rendelkezések értelmében 2024-ben távoznia kellett volna. Egy másik alkotmányos változtatás élethosszig tartó mentességet garantál a volt elnököknek az esetleges felelősségre vonásuk alól.

A szerdától hatályba lépő új törvények felhatalmazást adnak az orosz hatóságoknak arra, hogy korlátozzák a hozzáférést azokhoz a honlapokhoz, amely "diszkriminálják" az orosz sajtó egyes elemeit. Ez Oroszország internetes szuverenitását szolgálja, de azt az aggodalmat kelti, hogy Moszkva Peking példáját követve akarja megrendszabályozni az internetet. A Twitter közösségi oldal jelenleg az "állam alá rendelt" jelzővel látja el az orosz sajtó egy részét, ami Moszkva elégedetlenségét váltotta ki, mert diszkriminációnak tartja. Az erre vonatkozó új törvény támogatói arra is hivatkoznak, hogy a Facebook és a YouTube elfogult Oroszországgal szemben. Egy másik törvény súlyos pénzbüntetést helyez kilátásba abban az esetben, ha egy internetes oldal nem távolít el a felületéről betiltott tartalmakat, amire a YouTube és a Facebook esetében volt már példa az orosz parlamenti képviselők szerint.

Szintén új törvény rendelkezik a biztonsági szolgálatok tagjainak személyes adatai tiltott kiszivárogtatásáról, amit az oknyomozó újságírók fel tudnak használni a titkosszolgálati műveleteket feltáró munkájuk során. Az új törvények egyike két évig terjedő szabadságvesztést ír elő az online rágalmazás esetére. Egy másik tiltja, hogy külföldi ügynökök tiltakozó megmozdulásokat támogassanak anyagilag, és lehetővé teszi a tiltakozások betiltását rendkívüli helyzet esetén. A hatóságok erősebb felhatalmazást kapnak arra, hogy valakit "külföldi ügynöknek" nyilvánítsanak, és öt év börtönnel fenyegeti őket, ha nem jelentik korrekt módon a tevékenységüket.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Mihail Klimentyev

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!