Polt Péter: a magyarok bíznak az ügyészségben
A polgárok bíznak az ügyészségben, az ügyészség döntéseiben és elfogadják azokat – mondta Polt Péter szerdán, a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában, arra reagálva, hogy ellenzéki politikusok megkérdőjelezték az ügyészség függetlenségét. A legfőbb ügyész kijelentette: ha összehasonlítjuk a magyar szabályozást és gyakorlatot bármelyik külföldi szabályozással és gyakorlattal, azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar ügyészség független, és ennek a függetlenségnek rendkívül szigorúan körbehatárolt jogszabályi feltételei és követelményei vannak.
Az alaptörvény külön fejezetben szabályozza az ügyészséget, és kimondja azt is, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét, és egyetlen szervezet alá sincs rendelve, egyedül a törvényeknek van alávetve
– emelte ki. Az őt érő támadásokról szólva azt mondta: csak a törvényt és az ügyészségre vonatkozó szabályokat kell szem előtt tartania.
Az ügyészség szakmai szervezet, ezek a támadások pedig politikai jellegűek
– jelentette ki, felhívva a figyelmet arra: az Alkotmánybíróság már 2004-ben kimondta egy nagyon fontos döntésében, hogy a legfőbb ügyész politikai felelősséget senki iránt nem visel.
A bíróság értékelheti az ügyészség szakmai munkáját, amit a váderedményesség mutat
– közölte a legfőbb ügyész.
Jogállamot jogállam ellenében megvalósítani nem lehet
– hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy ezt korábban a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság mondta ki.
Ehhez mindenkinek tartania kell, vagy tartania kellene magát
– reagált arra a felvetésre, hogy az ellenzék részéről a törvényi felhatalmazás nélküli elmozdítása is felmerült. A legfőbb ügyész ismertette: 2019-ben 1 millió 32 ezer iratot kezeltek, míg ez a szám két évvel korábban 634 ezer körül volt. Az ügyészség határozataival és intézkedéseivel szemben ugyanakkor 2017-ben 6403 panasz érkezett, míg a múlt évben csak 3003. Beszámolt arról is, hogy 2019-ben tovább csökkent a bűncselekmények száma: míg 2017-ben 226 452-t regisztráltak, tavaly 165 648-at. Változott a bűncselekmények struktúrája is, csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, ami Polt Péter szerint a közbiztonság növekedését jelzi.
Az ügyészség váderedményessége 2013 óta emelkedik, a múlt évben ez a szám 98,3 százalékos volt. Ezen belül 85,1 százalékban az ügyészség indítványával egyezően állapította meg a bíróság a vádlottak büntetőjogi felelősségét
– mondta a főügyész, aki szerint ez az arány európai szinten is jó eredménynek számít. Az elmúlt években egyre gyorsabbak és hatékonyabbak lettek a vádemelést követő ügyintézések, több, mint 58 százalékban büntetővégzés meghozatalára tettek indítványt – amelyet a bíróság tárgyalás nélkül meghozhat –, ezek száma idén tovább nőtt, 70 százalékra. A tavalyi évről szólva elmondta: a 2018-as új büntetőeljárási törvénnyel a büntetőpolitikai hangsúlyok áttevődtek a hagyományos vádemelésről az ügyek tárgyalás nélküli rendezésére és a sértetti jóvátételre azért, hogy kevesebb költségvetési ráfordítással, rövidebb idő alatt történjen meg a felelősségrevonás. A főügyész helyesnek nevezte, hogy a törvény két szakaszra osztotta a korábban egységes nyomozást.
Míg a felderítésnél a nyomozó hatóság önállóan jár el és az ügyészség csak törvényességi szempontból felügyeli a munkáját, a vizsgálatnál már az ügyészség vezeti a nyomozást. Így mindenkinek megvan a jogköre és a felelőssége is az ügyek sikerre viteléért, a változtatás pedig bevált
– hangsúlyozta. Az ügyészségi nyomozószervek összevonásáról azt mondta: megváltozott az ügyészség nyomozati hatásköre, például a hivatali vesztegetési ügyekben az ügyészség önállóan nyomoz, míg az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekményekben már nem az ügyészség, hanem más nyomozóhatóság végzi a nyomozást. A struktúra megváltoztatásánál hozott döntésnél a hatékonyságra is tekintettel voltak. A korrupcióról azt mondta: az úgynevezett korrupcióérzékelési mutató és a bűnügyi statisztika között Magyarországon széles a szakadék. Hozzátette: a nyáron az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarométer és a Transparency International közös felmérése azt mutatta, hogy a magyar lakosság szerint a leginkább – 13 százalékban – az egészségügyben jelent problémát a korrupció, ezt követte 3 százalékkal a gazdaság, a hivatali életben pedig mindössze 1-2 százalék volt ez az arány. Polt Péter szerint tény, hogy a korrupciós bűncselekményeket nehezebb felderíteni, de – mint mondta – ebben is jelentős eredményeket sikerült elérni: a nyomozások, a felderítések és az eredményes vádemelések száma is nőtt ebben a bűncselekménytípusnál. Szerinte "vannak még tartalékok" a korrupciós bűncselekményekkel szembeni fellépésben: erre példaként említette a versenyszférában a verseny tisztaságát sértő cselekmények büntethetőségének áttekintését és a készpénz forgalmának visszaszorítását. Az a javaslatuk már megvalósult – fűzte hozzá –, hogy a rendvédelmi szerveknél alkalmazott megbízhatósági vizsgálatokat ki kell terjeszteni a köz- és magánszféra "találkozási pontjaira". Polt Péter kiválónak nevezte az együttműködést az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF); azt mondta, az OLAF ajánlásaira minden esetben nyomozást rendelnek el, vagy azt a már meglévő nyomozáshoz csatolják. Ennek az olajozott együttműködésnek az eredménye, hogy az OLAF-ajánlások 47 százalékában emeltek vádat az elmúlt évek átlagában, ami jóval magasabb az uniós átlag 39 százalékánál – tette hozzá, kiemelve: a jó együttműködést mutatja az is, hogy évről évre csökken az OLAF-ajánlások száma.
Forrás: MTI; Fotó: Mohai Balázs/MTI
