Pesti Srácok

Szlávik János: ha valaki az oltás ellenére mégis megfertőződik, szinte biztos, hogy nem hal bele

Szlávik János: ha valaki az oltás ellenére mégis megfertőződik, szinte biztos, hogy nem hal bele

A koronavírus elleni oltások egyértelműen életmentőek, hiszen nemcsak a járványt, hanem a súlyos szövődményeket és a haláleseteket is megakadályozhatják – mondta a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa szombaton, az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.

Szlávik János jó hírnek nevezte, hogy az Egyesült Államokban már két hasonló hatásmechanizmussal működő oltóanyagot törzskönyveztek, amelyeket a következő hetekben továbbiak követhetnek és ezek a világ több országába eljuthatnak. A főorvos azt tanácsolta, hogy mindenki, aki teheti és a rizikócsoportba tartozik, oltassa be magát, amint lehetséges, hiszen csak ezzel tudja megvédeni magát a koronavírus-fertőzés súlyos szövődményeitől. Magyarország az Európai Unió tagjaként nagyon sokféle oltóanyagot próbál beszerezni, az embereknek pedig nagyon kellene bízniuk azokban az oltóanyagokban, amelyeket az európai és a magyar gyógyszerhatóságok engedélyeznek.

Szlávik János hangsúlyozta, hogy ezeket a vakcinákat megfelelően megvizsgálják, az eddig megjelent hírek alapján pedig szinte valamennyi előtörzskönyvezett oltóanyag hatásos, mellékhatásai pedig csak a szokásosak: bőrpír, hőemelkedés, enyhe fájdalom az oltás helyén. A főorvos megjegyezte: természetesen nem zárható ki, hogy valaki érzékeny az oltóanyagra, ritkán előfordul az allergiás reakció, ilyenkor azonban az egészségügyi személyzet megoldja a problémát. Szólt arról is, hogy míg az influenza elleni oltások hatékonysága csak hetven-nyolcvan százalék, a koronavírus elleni vakcináké több, mint kilencven százalék. Ráadásul valamennyi oltóanyag esetében igaz, hogy ha meg is fertőződik valaki az oltás ellenére, szinte biztosan nem alakul ki nála súlyos betegség és nem hal bele a fertőzésbe.

Szlávik János közölte: a járvány jelenleg továbbra is az úgynevezett platófázisban van Magyarországon, a védőoltás pedig már tényleg kézzelfogható közelségben, így a jövő év elején elkezdődhetnek a tömeges oltások. Megjegyezte: a koronavírus-fertőzés kezelésére igazán hatékony gyógyszer nem létezik, de vannak olyan készítmények és beavatkozások, amelyek együttes használatával valamilyen hatást el lehet érni a betegek gyógyulása érdekében. A főorvos az év végi ünnepekre kitérve kiemelte: amennyiben a családtagok maszkot használnak, megfelelő távolságot tartanak és fertőtlenítést végeznek, biztonságosak lehetnek a kisebb, tíz részt vevő alatti rokonlátogatások, azonban a maszkhasználat nélküli közös nagy vacsorák, rendezvények már veszélyt jelentenek.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.