Pesti Srácok

Szlávik János: most kell vigyázni azért, hogy a tavasz sokkal jobban telhessen

Szlávik János: most kell vigyázni azért, hogy a tavasz sokkal jobban telhessen

Most kell vigyázni azért, hogy a tavasz sokkal jobban telhessen – mondta a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa vasárnap, az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.

Szlávik János elmondta: Európában nagyon sok országban nem sikerül leszorítani az új esetek számát karácsonyra, Magyarországon pedig egyelőre platón van a járvány, amit azt jelenti, hogy az új esetek, a kórházban fekvők és a halottak száma sem változik. Hangsúlyozta: amennyiben az emberek továbbra is betartják a szigorú korlátozásokat, akkor remélhetőleg nemsokára csökkenni fog a fertőzöttek száma, a jelenlegi helyzet azonban nem tesz lehetővé enyhítéseket karácsonyra és szilveszterre. A Dél-pesti Centrumkórház főorvosa ezért arra kérte a családokat, hogy lehetőleg magukban ünnepeljenek az év végén.

– közölte a főorvos. Szlávik János hangsúlyozta: a legújabb hírek rendkívül biztatóak a vakcinákról, több országban már megkezdődött az oltás és ez a folyamat a közeljövőben Magyarországon is elindulhat. A főorvos elképzelhetőnek nevezte, hogy valamilyen vakcina kisebb adagban még idén érkezik az országba; nagyobb mennyiség a jövő év elejére várható. Kiemelte: a vakcinák mindegyike szigorú engedélyeztetési fázisokon esett át, amelyek igazolták biztonságosságukat. Szlávik János leszögezte: egyáltalán nem igaz az oltástagadók azon állítása, amely szerint a vakcinák egy fajtája beavatkozik az emberi szervezet génállományába, hiszen az úgynevezett RNS-típusú oltások nem jutnak be a sejtmagba, ahol az emberek genetikai információi tárolódnak. A Dél-pesti Centrumkórház főorvosa megerősítette: nagyon sok oltóanyag hatékonysága meghaladja a 90 százalékot, ami azt jelenti, hogy a beoltottak biztosan nem lesznek betegek, nem kerülnek kórházba a koronavírus miatt.

PestiSracok facebook image

– fejtette ki. Szlávik János rendkívül izgalmasnak nevezte az RNS-típusú nyugati oltóanyagokat, amelyek egyértelműen hatékonyak és biztonságosak; egyetlen hibájuk csupán, hogy nagyon hideg körülmények között kell tárolni azokat. A főorvos aláhúzta: a járvány elleni védekezésben a szakemberekkel, tudósokkal szembeni bizalom a legfontosabb, és ennek a bizalomnak az oltóanyagokra is ki kell terjednie.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.