Varga Judit: A valódi megoldás az lenne, ha a menedékkérelmekről az unió területén kívül születne döntés!
Varga Judit 2018.12.19. Fotó: Horváth Péter Gyula
Hosszú interjút adott Varga Judit igazságügyi miniszter a Mandinernek, ahol többek között beszélt arról, miért kellett visszaszólni George Clooney-nak, mi a baj a jogállamisági mechanizmussal, mikor lép ki a Fidesz az Európai Néppártból vagy éppen mit gondol a Szájer-ügyről. A tárcavezető elmondta, hogy ma is szigorú szabályok mentén adják oda és ellenőrzik az uniós támogatásokat.
Arra a kérdésre, hogy aránytévesztés-e visszaszólni egy amerikai színésznek a politikusnak, Varga Judit azt válaszolta, hogy humor is kell a politikába. Úgy fogalmazott, szereti Clooney filmjeit, ezért nagy csalódás volt, amikor beszólt.
Biztos elhitte, amit mondjuk a The New York Timesban olvasott, ám aligha az ő dolga, hogy a világ politikai közvéleményét formálja, pláne nem hazugságokkal. Persze be lehet szállni a politikai ringbe, ám ott mások a szabályok. Ami pedig az arányokat illeti: Clooney elég híres ahhoz, hogy rengeteg emberhez eljusson a véleménye, így legalább az ellenvélemény is megkapta ezt az esélyt. Egyébként is muszáj aktívnak és innovatívnak lenni a közösségi médiában, gyorsan reagálni, védeni a magyar álláspontot. Megváltoztak a fogyasztási szokások, egy tizenöt másodperces TikTok-videó hatásosabb tud lenni egy szépen megírt, hosszú politikai beszédnél. Clooney is tudja befolyásolni a magyar választópolgárok véleményét, döntését. Nem maradhattunk csendben
– fogalmazott. A beszélgetés ezután a Fidesz néppárti helyzetére terelődött. Varga Judit kifejtette: nem a Fideszen múlik, meddig lesz a pártcsalád tagja. Azt mondta, hogy korábban önként visszavonulót fújtak, felfüggesztették a tagságukat; azóta arra várnak, hogy eldöntsék, merre menne tovább az Európai Néppárt.
Mi az eredeti értékrend mellett állunk, s azt szorgalmazzuk, hogy az legyen az irány. Ha egyértelmű többség lenne amögött, amit Tusk állít, akkor ez már eldőlt volna. Szerintem az uniós büdzsé, a járvány, a német elnökség és a CDU-elnökválasztás amúgy is elviszi most a figyelmet. Egy-két Twitter-poszt még nem jelenti azt, hogy napirenden lenne a Fidesz tagsága
– közölte. A Szájer-botránnyal kapcsolatban az igazságügyi miniszter elmondta, hogy ledöbbent a hírek hallatán, hatalmas veszteséget érez és látja a fájdalmas sebet, amit ez az ügy a politikai közösségen ejtett.
Ha valakinek az élete ennyire ütközik azzal az értékközösséggel, amelyet az illető képvisel, akkor meg kell hozni egy döntést. Ez gyorsan megtörtént, aminek örülök. Hiába egy harminc éve a politikát formáló, a rendszerváltozásban elidegeníthetetlen érdemeket szerző ikonról van szó, ezt a feszültséget nem lehetett fenntartani. Úgy gondolom, még erősíthetik is az álláspontunkat a történtek. Sérthetetlen minden egyén joga az emberi méltósághoz, a magánélethez, erről az alaptörvény kilencedik módosításának expozéjában is beszéltem. A kormány semmilyen szerzett jogot nem vesz el, ám éppen a közösség jövője érdekében fel kell lépni olyan értékek védelmében, mint a család vagy a gyermekek háborítatlan fejlődéshez való joga. Ez nem jelenti azt, hogy ne élhetne bárki olyan módon, ahogyan szeretne. Ám amikor az alaptörvényben rögzítünk valamit, az a közösség, a nemzet s nem az egyén szintje
– mondta Varga Judit, aki elmondta: reményei szerint soha nem lesz olyan nyomás a tanrendet összeállító szakembereken, hogy egy Meseország mindenkié című botránykiadványt kötelezővé tegyenek.
A politikus kijelentette, hogy ez legfeljebb egy opció lehet, aki akarja, megveszi. Véleménye szerint furcsa amúgy, hogy azért lehet ma kritizálni egy kormányt, mert a természetes dolgokat leírja, úgy, hogy ezzel senkinek nem csorbítja a jogait. Megjegyezte: az azonos neműek számára elérhető bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményét 2009-ben, a szocialista kormányzás idején vezették be, amihez az Orbán-kormányok nem nyúltak.
Már akkor úgy rendelkeztek, hogy az azonos nemű párok együtt nem fogadhatnak örökbe gyermeket. De nem válhatunk biológiatagadókká, így a következő nemzedékek érdekében kénytelenek vagyunk rögzíteni, hogy anya csak nő, apa pedig férfi lehet. Bár készültem az ezt firtató kérdésre, a minapi BBC-interjúban nem tették fel. Pedig azt mondtam volna, hogy ha lesz olyan ember a földön, aki nem anyától született, és nem kellett férfi hozzá, akkor majd visszatérhetünk a témára. A valódi megoldás az lenne, ha a menedékkérelmekről az unió területén kívül születne döntés. Minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy elmondjuk az igazságunkat. El kell tudni magyarázni, mit miért csinálunk, lehetőség szerint az adott közegnek megfelelően. Nem is olyan könnyű megértetni a Nyugaton például azt, hogy nekünk a kommunizmus nem érdekes olvasmányélményt, hanem az elnyomást jelenti
– jelentette ki. A téma a magyar-lengyel vétóra terelődött; Varga Judit elmondta, hogy adva van egy 1100 milliárd eurós hétéves költségvetés és egy 750 milliárdos hitelprogram a koronavírus-járvány miatti gazdasági válságból való kilábalásra. Úgy fogalmazott, hogy ez utóbbi csomag kockázatát növeli, hogy különböző hitelképességű országokkal kerülhetünk így adósközösségbe, például olyanokkal, amelyeknek már most 150 százalék fölött van a GDP-arányos államadósságuk.
Mi ezzel szemben az utóbbi tíz évben folyamatosan faragtunk a tartozásainkból. Szóval nem olyan nagy buli ez, mint amilyennek mondják, Magyarország a júliusi megállapodással mégis szolidáris volt, elfogadva a tervet. Ha kimaradunk belőle, az sem lesz a világvége, ráadásul a pénzpiacokon is lehet hitelhez jutni. A Portfolión olvastam egy elemzést arról, hogy egy olyan erős gazdaság, mint amilyen a covid-járvány előtt hazánk volt, szükség esetén jó esélyekkel tud önállóan is ilyen eszközhöz jutni, úgy, hogy mások kockázatát nem kell viselnünk. A nap végén kiderülhet, még jobban is járunk. Mindenre van tehát forgatókönyvünk, a célunk pedig az, hogy a magyar emberek jól járjanak. Kár minket vagy bárki mást fenyegetni. Ma azért lehet kritizálni egy kormányt, mert a természetes dolgokat leírja
– fogalmazott. Varga Judit azzal folytatta, hogy ha nem sikerül időben megállapodni, az előző büdzsé keretszámai maradnak, az ketyeg tovább havi részletekben. Az új hétéves költségvetési kerethez mindenképp egyhangúság kell, nem lehet megkerülni minket.
A V4 rendkívül pragmatikus szövetség, ám az egyes kormánypártok más pártcsaládhoz tartoznak. A bevándorlás kapcsán például közösen lépünk fel, az újabb migrációs csomagról is elmondtuk már az aggodalmainkat. A kvóta ugyanis kvóta marad, akárhogy hívjuk is, a valódi megoldás pedig az lenne, ha a menedékkérelmekről az unió területén kívül születne döntés. Miután megtanultuk, hogy az EU jogrendszerét nem a papíron szépen mutató elvek, hanem kőkemény érdekek mentén működtetik, az ilyen meséket már nem hisszük el. Az, hogy az Európai Unió Bíróságához lehetne fordulni, önmagában aligha jelentene bármiféle garanciát. Nézzük meg, mit műveltek a Sargentini-jelentés elfogadásakor. Nem vették figyelembe a tartózkodó szavazatokat az Európai Parlamentben, így indulhatott el a 7. cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen, mondvacsinált vádak alapján. Az eljárás pedig azóta is zajlik, függetlenül attól, hogy jogszerűségét az Európai Unió Bírósága előtt vitatjuk
– közölte. Arra a kérdésre, hogy a német uniós elnökség tényleg le akarta zárni a 7. cikk szerinti, igencsak elhúzódó eljárást, a tárcavezető úgy válaszolt, hogy volt róla szó, ám a december 10-én kezdődő uniós csúcs napirendjéről is lekerült a téma, árulkodó volt továbbá az is, hogy az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ismét minket vegzáló, minapi ülésén csupán hat képviselő ült benn.
Visszatérve a vétóra: mi a szuverenitásunkat védjük, amikor a szerződéshez ragaszkodva tartjuk magunkat a júliusi tanácsi megállapodáshoz. Nem mi akarjuk a saját ideológiánkat rákényszeríteni másokra, a status quót, ha úgy tetszik, épp a jogállamiságot őrizzük. A fősodratú liberális média nélkül nem sikerülhetett volna ezt a hamis képet kialakítani az európai közvéleményben. Sikerrel átírta a fejekben a júliusi megegyezés tartalmát, amelyben nem szerepelt az a bizonyos jogállamisági kondicionalitás. Úgy azonban elég nehéz érvelni, hogy a miniszterelnök cikkének, érveinek közlését egész egyszerűen megtagadják mondjuk a Project Syndicate-ben. A negyedik hatalmi ág befolyása drasztikusan megnőtt, egy német politikus sem mer már kiállni, hogy elmondja az igazát, mert ellehetetlenítik, legyalulják. A liberális gőzhenger ugyanis nem visel el más véleményt, kirekesztő. A Brüsszelben töltött tíz év után százával tudnám sorolni az ilyen példákat. Nehéz ilyen felfokozott állapotok között megtartani a józanságunkat. Egyébként a szerződés adta jogunk vétózni, elfogadjuk a játékszabályokat. Persze a másik fél részéről, amely meg akarja kerülni őket, érezni lehet az egyre nagyobb frusztrációt, illetve a beavatkozási kényszert. Európa azonban mindig meg tudta oldani a feszültséggel teli pillanatokat. Már 2018-ban megjelent egy lehetetlen javaslat, melynek lényege: ha nem tetszik a fizimiskád, megbüntetlek. Ezt az elvet akarják most lényegében feltételként összekötni a támogatások kifizetésével. Ha komolyan akarjuk venni a jogállamiság definiálását, azt megtehetjük a kormányközi konferencia segítségével, az alapszerződés közös módosítása révén. Ebben partnerek vagyunk
– mondta Varga Judit, aki szerint ma is szigorú szabályok mentén adják oda és ellenőrzik a különféle közösségi támogatásokat.
A politikai nyilatkozatok szintjén persze jól hangzik ez a vádaskodás, ám az illetékesek ma is minden számlát és költést alaposan átnéznek, s ha szabálytalanságot találnak, visszafizettetik a forrásokat. Ezt természetesen még tovább lehet fejleszteni, de az elfogadhatatlan, hogy bárkit bemondásra szankcionáljanak. A valós szándékot illetően árulkodó volt Helena Dalli uniós biztos kiszólása: végre beállnak a sorba. Ez tehát az ideológiai illeszkedésről szól: aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére! Az is bonyolítja a helyzetet, hogy különböző állami berendezkedéseink vannak, akad olyan ország, ahol még alkotmánybíróság sincsen, máshol az ügyészség a kormány alá tartozik. Amikor megkérdeztem az egyik holland államtitkárt, miért tiltották be a népszavazást, annyit mondott, működési zavarokat okozott. Persze, mert referendumon akadályozták meg az ukrán társulási szerződést. Elég abból, hogy bokszzsáknak használják a magyarokat, másokkal meg nem foglalkoznak
– közölte. Varga Judit Demeter Szilárd nagy botrány generált véleménycikkét, amelyben a PIM igazgatója a második világháborúban meggyilkolt zsidókéhoz hasonlítja a magyarok és a lengyelek mostani helyzetét, azt mondta, hogy ilyet nem szabad mondani, és nagyon helyes, hogy le lett törölve az a bejegyzés, mert az ilyesmi nagy károkat okoz. A civiltörvénnyel kapcsolatban az igazságügyi tárca első embere elmondta, hogy dolgoznak a megoldáson, zajlik az ilyenkor szokásos adminisztratív levelezés Brüsszellel.
Épp a napokban küldtünk válaszlevelet, amelyben reményünket fejezzük ki, hogy a bírósághoz hasonlóan az Európai Bizottság is támogatja a külföldről pénzelt szervezetek átláthatóságát célzó jogpolitikai szándékunkat. Ez ugyanis nem változott, csak új eszközt kell találni hozzá. A közéletre befolyással lévő, fajsúlyos anyagi erőforrásokkal bíró NGO-k esetében is fontos a transzparencia. Érdekes, uniós szinten éppen nagy kritikusunk, Frans Timmermans kampányol ugyanezzel a szlogennel. Alighanem itt is a kettős mérce esete áll fenn
– mondta.
Forrás: Mandiner; Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
