Az Európai Bizottság az álhírek elleni küzdelem folytatására szólította fel az online platformokat
Az Európai Bizottság csütörtökön arra szólította fel az online platformok üzemeltetőit, hogy további hat hónapon keresztül folytassák havi jelentéseik benyújtását az álhírek, különösen a koronavírus-járványt érintő hamis információk elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseikről.
Az Európai Bizottság az online terjesztett gyűlöletbeszéd és félreinformálás elleni küzdelem eredményeiről csütörtökön tett közzé jelentést, amely szerint a jelentéskötelezettség fenntartását az indokolja, hogy a főként internetes felületeket használó csalók sok fogyasztót megtévesztenek azzal a céllal, hogy túlárazott, hatástalan vagy veszélyes terméket vásároljanak. A járvány okozta rendkívüli helyzet miatt az online platformoknak és a közösségi médiaszolgáltatóknak többet kell tenniük egyebek mellett a világjárványhoz kapcsolódó egészségkárosító csalásokkal és összeesküvés-elméletekkel szemben – írták.
Az Európai Bizottság önkéntes magatartási kódexéhez kezdetben négy nagy IT-vállalat, a Facebook, a Microsoft, a Twitter, majd a Google, végül a TikTok nevű videomegosztó közösségi hálózat csatlakozott. A jelentés arra szólította fel a vállalatokat, hogy nyújtsanak több adatot a koronavírus-válság idején megjelent dezinformáció terjedésének alakulásáról, valamint számoljanak be részletesen az uniós országokban kifejtett, az álhírek és a gyűlöletbeszéd felszámolását célzó tevékenységük hatásáról.
Az uniós bizottsági közlemény Věra Jourovát, az értékekért és az átláthatóságért felelős bizottsági alelnököt idézte, aki azt mondta: a világjárvány a hamis hírek és az összeesküvés-elméletek táptalajává vált, ezek terjedését az internetes platformok felgyorsítják. Visszaszorításukra és felszámolásukra nagyobb átláthatóságra és még több erőfeszítésre van szükség az online platformok részéről.
Thierry Breton belső piacért felelős biztos azt mondta: a koronavírus-járvány rávilágított a közösségi média szerepére és felelősségére.
A platformok üzemeltetőinek jelentős lépéseket kell tenniük annak megakadályozására, hogy a dezinformáció hátráltassa az unió és tagországainak oltással kapcsolatos erőfeszítéseit. A platformoknak átláthatóbbá kell válniuk, beleértve a megtett intézkedések hatékonyságát is
– szögezte le.
Az Európai Bizottság 2016 májusában fogadott el önkéntes magatartási kódexet, amely kiegészíti a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről rendelkező uniós jogszabályt. Ez utóbbi bűncselekménnyé nyilvánította az erőszakra vagy gyűlöletre való uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származási vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott emberek csoportjával, vagy e csoport valamely tagjával szemben. A kerethatározat szerint a gyűlöletbeszéd akkor is bűncselekménynek számít, ha az interneten jelenik meg.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
