Pesti Srácok

Nobel-békedíjra jelölték a Black Lives Matter mozgalmat

Nobel-békedíjra jelölték a Black Lives Matter mozgalmat

Jelölték a Black Lives Matter mozgalmat a 2021-es Nobel-békedíjra, mert a társadalmi rendszerek megváltoztatására irányuló felhívása elterjedt az egész világon – áll azokban a jelölési papírokban, amelyeket Petter Eide norvég képviselő nyújtott be a Svéd Királyi Akadémia bizottsága elé. A képviselő szerint a mozgalom arra kényszerítette az Egyesült Államokon kívüli országokat, hogy saját társadalmukban is megküzdjenek a rasszizmussal.

– mondta Eide, aki korábban orosz és kínai emberi jogi aktivistákat terjesztett fel a díjra. Elmondta, hogy a másik dolog, ami lenyűgözte a Black Lives Matter Mozgalomban, az volt, hogy képesek voltak mozgósítani az embereket a társadalom minden csoportjából, nemcsak az afrikai-amerikaiakat, nemcsak elnyomott embereket, hanem elődeiktől eltérő módon hívtak életre egy széleskörű mozgalmat.

A Black Lives Matter mozgalmat 2013-ban alapították, miután egy polgárőr, bizonyos George Zimmermann tévedésből lelőtte a 17 éves, fekete bőrű Trayvon Martint, majd a férfit a bíróság felmentette. A következő évben a mozgalom további ismertségre tett szert, amikor Michael Brown és Eric Garner halála ellen törtek ki hasonlóan nagyszabású tüntetések. George Floyd és Breonna Taylor halálát követően, 2020-ban globális tüntetések sorozata indult meg, ekkor lépte át a Mozgalom az Egyesült Államok, és a fekete közösség határait – írja a Mandiner.

PestiSracok facebook image

Nobel-békedíjra szóló jelöléseket minden, nemzeti szinten szolgáló politikus benyújthat egy 2000 szóból álló ajánlás kíséretében. Idén a benyújtás határideje február 1-je. A bizottság március végéig készíti el a jelöltek rövidített listáját. A nyertest októberben választják meg, a díjátadót december 10-re tervezik. Tavaly több, mint 300 jelölés érkezett, a díjat végül a Világélelmezési Program nyerte el.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Christian Monterrosa

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.