Pesti Srácok

Harmadára csökkent tavaly a Horvátországba látogató magyarok száma

Harmadára csökkent tavaly a Horvátországba látogató magyarok száma

A korábbi évhez képest mintegy harmadára csökkent a magyar vendégek száma Horvátországban 2020-ban, a vendégéjszakák számában ugyanakkor kisebb mértékű volt a mérséklődés – tájékoztatta a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletének igazgatója pénteken az MTI-t.

Ivana Herceg közölte: tavaly több, mint kétszázhúszezer magyar turista járt Horvátországban, hatvanöt százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. A magyar vendégéjszakák száma az előző évihez képest hatvan százalékkal, 1,3 millióra mérséklődött a múlt évben. A továbbra is az egyik legjelentősebb vendégkörnek számító magyarok legkedveltebb úti célja sorrendben Crikvenica, Rovinj, Vir, Opatija, Rab és Krk volt. A Magyarországról érkezők ötvenhárom százaléka magánszálláson, tizenhét százalékuk szállodában, tíz százalékuk pedig kempingben szállt meg.

A közlemény szerint a kereskedelmi és nem kereskedelmi szálláshelyeken vendégeskedők, valamint a hajós charterekkel érkezők számát összesítő eVisitor rendszer alapján 2020-ban közel nyolcmillió turistát regisztráltak Horvátországban, 2019-hez képest hatvanhárom százalékkal kevesebbet. A vendégéjszakák száma 54,4 millió volt, ami ötven százalékkal mérséklődött a korábbi esztendőhöz képest. Az összes turista közül a külföldiek 43,1 milliónyi vendégéjszakát töltöttek az adriai államban, ötvenöt százalékkal kevesebbet 2019-hez képest. A Horvátországban nyaralók körében a vendégéjszakák alapján az Isztria, a Kvarner régiója és Zadar megye volt a legnépszerűbb. A külföldiek közül a legtöbb vendégéjszakát, 12,7 milliót a németek, 8,3 milliót a szlovének, 4,6 milliót pedig a lengyelek töltöttek a múlt évben Horvátországban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Cseke Csilla

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)