Pesti Srácok

HungaroControl: három év múlva érheti csak el a légi közlekedés a 2019-es szintet

HungaroControl: három év múlva érheti csak el a légi közlekedés a 2019-es szintet

Legkorábban három év múlva érheti el a magyar légi közlekedés a 2019-es szintet, miután a járvány korábban sosem látott visszaesést okozott az iparágban: tavaly csaknem 60 százalékkal esett vissza a légtérben átrepülő, valamint Budapestre érkező és onnan induló járatok száma – közölte szerdán a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat az MTI-vel.

A tavaly bevezetett korlátozások, valamint az utazási szokások változása miatt a magyar légiforgalmi szolgálat által felügyelt gépmozgások – azaz a hazai és a koszovói átrepülő gépek, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre érkező, illetve onnan induló járatok, valamint a nem ellenőrzött légtérben közlekedő kisgépek – száma jelentősen elmaradt a 2019-estől, amikor több, mint egymillió repülőgép biztonságos közlekedését szavatolták a magyar irányítók.

Magyarország átrepülő forgalma a 2019-es rekordévhez képest tavaly 57 százalékkal mérséklődött, 430 ezerrel kevesebb gép haladt át az ország felett. A Koszovó feletti magas légtér gépmozgásainak éves csökkenése is meghaladta az 55 százalékot, itt 50 ezer járat biztonságos közlekedését segítették tavaly a HungaroControl szakemberei.

Kiemelik: a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér le- és felszálló forgalma pedig ennél is nagyobb mértékben, több mint 61 százalékkal esett vissza. 2020-ban volt olyan nap, amikor a korábbi években tapasztalt háromszáz járat helyett csupán tizenkilenc fordult meg a légikikötőben. A járványhelyzet a kisgépes repülésekre – az úgynevezett nem ellenőrzött légtér forgalmára – hatott a legkevésbé: ott 23 százalékos csökkenést regisztráltak. Az Eurocontrol legkedvezőbb előrejelzése szerint a légi forgalom legkorábban 2024-re állhat vissza a 2019-es szintre, így a HungaroControl az idén a 2019-es gépmozgások 50-60 százalékával számol.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.