Pesti Srácok

Letartóztatási parancsot kért az Interpoltól Irán Donald Trump ellen

Letartóztatási parancsot kért az Interpoltól Irán Donald Trump ellen

Irán az Interpol nemzetközi rendőri szervezethez fordult azzal a kéréssel, hogy adjon ki nemzetközi letartóztatási parancsot Donald Trump amerikai elnök ellen, egy évvel azután, hogy Trump utasítására amerikai légicsapásokban megölték Kászim Szulejmáni iráni legfőbb parancsnokot. Golamhosszein Eszmaili iráni igazságügyi szóvivő kedden közölte, negyvennyolc ember, köztük Trump, amerikai parancsnokok, Pentagon-tisztségviselők és a térségben állomásozó amerikai katonák letartóztatását kérvényezték az Interpolnál.

Eszmaili az iráni állami televízióban elmondta: konstruktív együttműködés zajlik az ügyben a szomszédos Irakkal. Az 1923-ban alapított Interpol 194 tagállama rendőrségének együttműködését hangolja össze. Egy tagállam úgynevezett vörös értesítéssel (red notice) élhet annak érdekében, hogy bizonyos illetők letartóztatására kérjen tagállamokat. A körözött személy a tagállamok kérésére felkerül az Interpol legmagasabb szintű, vörös körözési listájára, de a szervezet meg is tagadhatja a kérést, amennyiben alapszabályával ellentétesnek találja. Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek (al-Hasd as-Saabi) a helyettes vezetője 2020. január 3-án vesztette életét amerikai légicsapásokban Bagdad közelében. Haszan Róháni iráni elnök nemzeti hősnek nevezte Szulejmánit, aki legendává vált a térségben meggyilkolását követően. Róháni úgy fogalmazott, Teherán meg fogja bosszulni a parancsnok halálát a maga idejében, ugyanakkor jogi lépéseket is fog tenni Trumppal és a Pentagonnal szemben. Irán korábban elfogatóparancsot adott ki az amerikai elnök ellen.

Forrás: MTI; Fotó: MTI AP

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)