Pesti Srácok

Mráz Ágoston Sámuel: a 2022-es választásoknak nagyon nagy tétje lesz

Mráz Ágoston Sámuel: a 2022-es választásoknak nagyon nagy tétje lesz

Amennyiben most vasárnap lennének a választások, a megkérdezettek ötvenkét százaléka választaná a kormánypártokat és negyvenöt százaléka az ellenzéki közös listát. Ez azonban még nem a végeredmény, csupán szakaszgyőzelem, a baloldal pedig minden lehetséges eszközt be fog vetni, ahogy az már most is látható. A 2022-es választásoknak nagyon nagy tétje lesz. Ma már az egész világon ismerik Orbán Viktor nevét, tehát nemzetközi figyelem fogja övezni a magyarországi eseményeket – idézte a Magyar Nemzet Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet elemzőjét.

A Nézőpont Intézet elemzője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában kifejtette, hogy a baloldali pártok népszerűségét érdemes egyben mérni. A Nézőpont Intézet a közös lista népszerűségét mérte, ami az eredmények szerint nem növeli az összefogás pártjainak támogatottságát. A felmérés során minden olyan választópolgárt az ellenzéki közös lista táborába soroltak, akik azt mondták, hogy nem szeretik a miniszterelnököt és a kormány ellen fognak szavazni.

– fejtette ki Mráz.

PestiSracok facebook image

Gyurcsány és Gyurcsányné

A felmérésből kiderül, hogy Gyurcsány Ferenc személye akadályozza az ellenzéki támogatottság növekedését. Megosztó és sokak számára taszító a személye. Dobrev Klárát a közvéleményben Gyurcsány Ferenc feleségeként fogják emlegetni, a volt miniszterelnökre pedig tízből nyolc magyar azt mondja, hogy nem lenne szabad fontos tisztséget betöltenie Magyarország életében. Gyurcsány Ferenc személyének mozgósító ereje van a jobboldalon, amelynek a 2010 előtti tapasztalatok bőven elegendők ahhoz, hogy a volt miniszterelnököt ne engedjék a kormányzás közelébe.

Egyelőre nem látni harmadik erőt

Amennyiben indulna egy harmadik erő is, annak május–júniusban már el kell kezdenie kampányolni – fejtette ki az elemző. Egyelőre azonban nem látható olyan erő, amely az ötszázalékos küszöböt átléphetné és alternatívát jelenthetne.

Forrás: Magyar Nemzet-Kossuth Rádió; Fotó: Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.