Pesti Srácok

Negyvenhárom éve hozták vissza Magyarországra a Szent Koronát

Negyvenhárom éve hozták vissza Magyarországra a Szent Koronát

A Szent Korona első alkalommal 1205-ben hagyta el a Magyar Királyság területét. Ez év és a legutóbbi hazatérése (1978. január 6-án) közötti idő alatt összesen 135 éven át volt külföldön a nemzeti ereklye – írja a hirado.hu. A Magyar Tudományos Akadémia honlapjára feltöltött cikk összegzi a Szent Korona történetének vizsgálatait, amiből kiolvashatjuk, hogy a korona tizenegy alkalommal volt külföldön.

A Szent Korona legutóbbi hazatérése 1978. január 6-án történt, a Szent Korona ugyanis a második világháború után Ausztriába, majd Németországba és végül az Amerikai Egyesült Államokba került. A második világháború végén, 1944 novemberében a szovjet front előrenyomulása miatt a koronaőrök november 7-én a budai királyi várból nyugati irányba menekítették ki a Szent Koronát – emlékeztet a hirado.hu. Veszprém és Kőszeg után 1945. márciusában került Ausztriába. Április 26-án a Salzburg mellett található Mattsee település területén egy benzines hordóba rejtve ásták el. Ezután került az amerikaiak kezébe, amikor július 25-én amerikai katonák rátaláltak. A korona útja az Egyesült Államokba Augsburgon, Heidelbergen, Wiesbadenen, Frankfurton, Münchenen, Bonnon és Bremerhavenen keresztül vezetett, majd végül a Fort Knox katonai támaszponton tárolták. Az akkori hivatalos amerikai álláspont szerint a korona a magyar nemzet tulajdona, és az Egyesült Államok azt megőrzésre vette át, mivel a körülmények nem alkalmasak annak visszaadására. Rákosi Mátyás hatalomra kerülése, a magyar–amerikai kapcsolatok gyors megromlása után a korona visszaadásáról már szó sem lehetett.

A korona visszaszolgáltatása végül 1978-ban a hidegháború enyhülését jelezte. Hosszas tárgyalások után a Szent Koronát Jimmy Carter elnöksége alatt adták át, viszont az amerikai fél csak komoly feltételek árán volt hajlandó átadni a koronázási jelvényeket. Mivel a koronát a magyar népnek, és nem pedig az államhatalom képviselőinek szolgáltatták vissza, így Kádár János nem lehetett jelen az átadási ünnepségen. Továbbá kikötötték, hogy tilos a koronát Moszkvába szállítani; a korona a Magyar Nemzeti Múzeumban kapott helyet. Az amerikai visszaadás heves tiltakozást váltott ki a magyar emigrációban – hiszen ők is tudatában voltak, hogy ahol a korona, ott az ország – írja a hirado.hu. A Szent Koronát az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Cyrus Vance adta át a Parlamentben Apró Antalnak, az Országgyűlés elnökének. Több, mint negyven év távlatából nézve kijelenthetjük – írják –, hogy a Szent Korona visszatérése alapvetően járult hozzá a Kádár-rendszer megszűnéséhez. A korona visszatérése után bő két évtizedig a Magyar Nemzeti Múzeumban volt kiállítva, majd 2000. január 1-jén a Parlament Kupolacsarnokába került, ahol a mai napig őrzik a koronaőrök.

Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.