Századvég: az európaiak elutasítják a techóriások önkényes cenzúráját
A közéleti viták kiemelt témája a közösségi média szerepe, politikaformáló funkciója és manipulációs potenciálja. Ahogy a PestiSrácok.hu is megírta, különösen nagy vihart kavart a közbeszédben, hogy a Twitter végleg, a Facebook és az Instagram két hétre letiltotta Donald Trump amerikai elnök fiókjait, míg az Apple, a Google és az Amazon az amerikai konzervatív körökben népszerű Parler nevű közösségi oldal mobilalkalmazását tette elérhetetlenné. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy – többek között – Angela Merkel német kancellár, valamint Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter is aggályait fejezte ki a techóriások túlhatalma kapcsán – írja a Századvég. A Századvég júniusi tanulmányában foglalkozott a közösségi médiumok politikaformáló hatásával, előre jelezve, hogy a totalitárius kísérletek, illetve a digitális diktatúrára való törekvés egyre nagyobb méreteket ölt a mindent behálózó techvállalatok részéről.
A Századvég kiemelte, az újfajta nyilvánosság magában hordozza az újfajta zsarnokság lehetőségét is – azaz, fennáll a veszélye annak, hogy a nyugati világban magáncégek hoznak létre egy, a kínaihoz hasonló társadalmi kreditrendszert, amit az ázsiai országban központi, állami irányítással alkottak meg. A közösségi média nem pusztán az egyik legfontosabb, hanem a legfontosabb valóságalakító tényezője a 21. századi politikának. A kérdés csak az, mennyire bíznak benne az emberek. Az összes EU-tagállamban és az Egyesült Királyságban az emberek 57 százaléka egyáltalán nem bízik a közösségi médiában (a 2019-es 54 százalékhoz képest ez enyhe emelkedés). Hogy ez a szám mennyire magas, az az országos médiába vetett bizalommal összevetve válik világossá, bár az emberek általában a médiával kapcsolatban gyanakvóak, mégis az elutasítottság aránya pusztán 34 százalék az országos média esetében. (Az EU-tagállamokban és az Egyesült Királyságban a megkérdezettek többsége, 52 százalékuk bízik valamennyire az országos médiában, míg a közösségi médiában csak 32 százalékuk.) Magyarországon a megkérdezettek 48 százaléka egyáltalán nem bízik a közösségi médiában – írják. Ami a cenzúrát illeti, huszonöt százalék azoknak az aránya az összes tagállamban és az Egyesült Királyságban, akik elfogadhatónak tartják, hogy a közösségi médiafelületek politikai alapon töröljenek tartalmakat. A cenzúra elutasítottsága magasabb a volt szocialista országokban (hatvannégy százalék) és a V4 országaiban (hatvankét százalék), mint az EU-alapítók és korábban csatlakozók körében (ötvenhét százalék).
A Századvég két szélsőséges példát emelt ki: Németországban csak a megkérdezettek negyvennégy százaléka, míg Magyarországon hatvankilenc százalékuk mondta azt, hogy nem fogadható el a közösségi médiafelületek politikai cenzúrája (Németországban a legelfogadottabb ez a gyakorlat, a megkérdezettek 37 százalékának nincs kifogása ellene). A kutatás eredményeiből azonban jól látszik, hogy nincs olyan tagállam az Európai Unióban, ahol többségben lennének azok, akik szerint elfogadható a felhasználói tartalmak politikai alapon történő törlése.
A Századvég azt írja, úgy tűnik a diktatúrát megélt országok lakosai érzékenyebbek a cenzúra kérdésére, mint a nyugat-európaiak. Ez talán a diktatúra tapasztalatából fakad, talán abból, hogy a volt szocialista országok lakói védve vannak a politikai korrektség sokkal kifinomultabb, lopakodó nyugati diktatúrájától. Mindenesetre kétség nem fér hozzá, hogy a közösségi média kérdése ma politikai kérdés. Ehhez nem volt szükség az amerikai elnökválasztásra, hiszen az Egyesült Államokban már több szenátusi meghallgatást is tartottak a nagy techcégek vezetőivel. (Az egyik legaktívabb résztvevője ezeknek a vitáknak Ted Cruz texasi republikánus szenátor. Rá különösen jellemző, hogy a nagy techcégek hatalomkoncentrációja mellett felhívja a figyelmet a politikai alapú cenzúrára is.) A Századvég kiemelte, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a 2022-es hazai országgyűlési választások kampányában feltehetően minden korábbinál jelentősebb szerepet fog betölteni a közösségi média, amely körülmény – a jelek szerint – együtt fog járni a nemzeti, konzervatív vélemények korlátozását, letiltását célzó kísérletekkel is.
Forrás/Fotó: Századvég
