Pesti Srácok

A lengyelek túlnyomó többsége ellenzi a járványügyi korlátozások szigorítását

A lengyelek túlnyomó többsége ellenzi a járványügyi korlátozások szigorítását

A lengyelek túlnyomó többsége nem akarja, hogy a hatóságok változtassanak az érvényben lévő járványügyi korlátozásokon vagy tovább szigorítsák őket, és alig 21 százalékuk akarná az intézkedések kiterjesztését – derült ki egy kedden ismertetett közvélemény-kutatásból.

A Dziennik Gazeta Prawna című lap és az RMF rádió megbízásából készült felmérés szerint a megkérdezettek 33,2 százaléka tartja szükségesnek a korlátozások lazítását, 33,7 százalékuk pedig a jelenlegi szinten tartását. További 12,1 százaléknak nincs erről kiforrott véleménye. A felmérés során feltették azt a kérdést is, hogy milyen korlátozásokat kéne legelőször bevezetni, ha a kormány mégis a szigorítás mellett döntene? A válaszadók 45,9 százaléka szerint kötelezővé kellene tenni a szájmaszkok viselését a másfajta arcfedők, sisakok, sálkendők vagy fejkendők hordása helyett.A felmérésben résztvevők 20,3 százaléka bezárná a bevásárlóközpontokat, a mozik, filmszínházak és múzeumok zárlatát 15,6 százalékuk tartaná szükségesnek, 13,2 százalékuk lezárná a sípályákat és más sportlétesítményeket, míg a teljes idejű tantermi oktatás szüneteltetését az iskolák első három osztályában a megkérdezettek 12,4 százaléka támogatná, tíz százalékuk pedig bezárná a szállodákat. A közvélemény-kutatást február 19-én készítették ezerfős mintával, szoftveresen támogatott telefonos lekérdezéssel, úgynevezett CATI rendszerrel. A baltimore-i Johns Hopkins egyetem legfrissebb összesítése szerint a 38 milliós Lengyelországban a koronavírus-járvány kezdete óta 1 642 658 ember kapta el a fertőzést, és 42 188 ember halt bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe.

Forrás: MTI; kiemelt kép: MTI/PAP/Grzegorz Momot

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)