Pesti Srácok

Az EU felső harmadában vagyunk a megmentett emberéletek arányát tekintve - A hivatalos statisztikák cáfolják az ellenzéki vírushisztit

Az EU felső harmadában vagyunk a megmentett emberéletek arányát tekintve - A hivatalos statisztikák cáfolják az ellenzéki vírushisztit

A tények és a számok az ellenzék legnagyobb ellenfelei, a hivatalos statisztikai adatok ugyanis élesen rámutatnak: sok európai ország kozmetikázza a halálozási adatokat, több esetben az alapbetegséget, és nem a vírusfertőzöttséget nevezve haláloknak. Ennek köszönhetően Magyarország valójában a jól védekező, ráadásul a korrekt adatszolgáltató országok sorába tartozik – ez derül ki Rétvári Bence parlamenti államtitkár legutóbbi Facebook-posztjából is. Mutatjuk a diagrammokat, és ajánljuk figyelmébe minden vírushisztériában szenvedőnek...

Rétvári Bence parlamenti államtitkár legutóbbi Facebook-bejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy nemzetközi összehasonlításban a 2020-as többlethalálozási számok és a 2020-ra lejelentett koronavírusos halálesetek számának összevetésekor az látható, hogy míg az országok többségében magasabb a halálozási többlet, mint a lejelentett koronavírusos halálesetek száma, addig nálunk hazánkban fordítva van, Magyarországon ugyanis a koronavírusos halálesetek száma 11%-kal meghaladja a többlethalálozási számokat. Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy más országokban a koronavírusban elhunytak jó része nem a járványstatisztikákban szerepel, hanem az egyéb kísérő betegségét állapítják meg haláloknak.

– jelenti ki Rétvári Bence, kiemelve, hogy a hazai adatszolgáltatási módszer alapján derül ki az egyik legnagyobb arányban, ha az elhunytnak volt koronavírus betegsége is.

PestiSracok facebook image

Rétvári Bence arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon a járvány évében kevésbé nőtt az elhunytak száma, mint az EU többségében. Mint kifejti, 2020-ban a járvány miatt a világ szinte minden országában többen haltak meg, mint 2019-ben. Összehasonlítva a 2020-ban és a 2019-ben elhunytak számát, az látható, hogy hazánkban alacsonyabb volt a halálesetek számának növekedése, mint az uniós országok többségében.

– emeli ki, hozzátéve: a 2020-as halálozási többletek legfőképp a koronavírus-járvánnyal vannak összefüggésben, ezért egy ország annál eredményesebben védekezett, minél kisebb a 2020-as növekedés a halálozási számokban a 2019-es adatokhoz képest. Mint megjegyzi,

Az államtitkár úgy véli, ha Magyarország is csak azokat nevezné koronavírusos halálesetnek, ahol az elhunytnak nincs más betegsége, akkor tavaly nem 8099 haláleset lett volna, hanem csak pár száz.

– emeli ki Rétvári Bence.

Forrás: Facebook/Rétvári Bence; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.