Pesti Srácok

Az örmény államfő elutasította a vezérkari főnök leváltását

Az örmény államfő elutasította a vezérkari főnök leváltását

Armen Szárkiszján (képünkön jobbra) örmény elnök elutasította szombaton a hadsereg vezérkari főnökének leváltását kezdeményező miniszterelnöki előterjesztés aláírását, tovább mélyítve az országban előállt hatalmi válságot. Alkotmány adta jogkörével élve, az elnök visszaküldte a szöveget, az ellenvetéseivel együtt – magyarázta nyilatkozatában az államfői hivatal, hozzátéve, hogy a politikai válságra nem lehet megoldás a felelős tisztségviselők gyakori váltása.

A dél-kaukázusi egykori szovjet köztársaság azt követően került válságba, hogy az örmény hadsereg megalázó vereséget szenvedett az Azerbajdzsán által a Hegyi-Karabah visszaszerzéséért indított őszi háborúban, és Nikol Pasinján kormányfőnek nem maradt más lehetősége, mint aláírni a Moszkva által javasolt novemberi háromoldalú békemegállapodást, ami ellenzéke szerint teljes kapitulációval ért fel.

Az azóta tartó válság csütörtökön vett újabb fordulatot, amikor a hadsereg vezérkari főnöke, Onik Gaszparján 40 magasrangú tiszt támogatásával lemondásra szólította fel Pasinjánt, aki ezt puccskísérletnek minősítette. Válaszul elrendelte Gaszparján és helyettese elmozdítását, és felhívására 20 ezer híve tüntetett a főváros Jereván központjában. Az ellenzéki Haza Megmentéséért Mozgalom ugyanakkor üdvözölte a vezérkar kezdeményezését, és az ellenzék csütörtökön és pénteken is több ezres tüntetésen követelte a miniszterelnök lemondását. Szombaton reggel megint legalább ötezren tüntettek Pasinján ellen a jereváni parlament előtt.

Az örmény alkotmány értelmében a vezérkari főnök kinevezését és leváltását az államfő hagyja jóvá, a kormányfő előterjesztése alapján. Amennyiben az államfő nem írja alá a szükséges dokumentumot, akkor az 15 nap múlva hatályba lép.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)