Pesti Srácok

Egy hónapig nem kapnak állami támogatást az illegálisan kinyitó vendéglátóhelyek Franciaországban

Egy hónapig nem kapnak állami támogatást az illegálisan kinyitó vendéglátóhelyek Franciaországban

A koronavírus-járvány miatti állami támogatások egyhavi megvonásával sújtja a francia kormány azokat a vendéglátóhelyeket, amelyek helyben, az asztaloknál szolgálják ki a vendégeiket – jelentette be Bruno Le Maire gazdasági miniszter, miután több étteremtulajdonos is kinyitásra szólította fel a vendéglátóipart. Az ágazatban a támogatások ellenére egyre nagyobb az elégedetlenség az október 30. óta érvényben lévő hatósági bezárás miatt, s egyre több étteremtulajdonos buzdít a szabályok áthágására.

Jóllehet a vendéglátóhelyek elvitelre kiszolgálhatnak vagy házhoz szállítást is vállalhatnak, Jean Castex miniszterelnök szerint február közepe előtt nem várható a jelenlegi korlátozások enyhítése, miután a járvány terjedése szempontjából a közös étkezést a kormány kiemelt kockázatnak tekinti. Ez nagyon nehéz az étteremtulajdonosoknak, morálisan és gazdaságilag is – ismerte el hétfőn Bruno Le Maire gazdasági miniszter az RTL rádióban, ugyanakkor szerinte minden ez nem indokolja, hogy ne tartsuk be a szabályokat, amelyek egészségügyi intézkedések. Az elmúlt héten országszerte több étterem is a megnyitás mellett döntött, az internetre is feltöltöttek felvételeket arról, hogy az asztaloknál fogadják a vendégeket, mint ahogy az, január 27-én a dél-franciaországi Nizzában történt egy vendéglátóhelyen. Párizsban csütörtökön és pénteken huszonnégy illegálisan megnyílt vendéglátóhelyet büntetett meg a párizsi prefektúra. A kormány pénteken jelentette be, hogy a koronavírus fertőzőbb variánsai terjedésének megakadályozása érdekében a rendőrség megszigorítja a korlátozások ellenőrzését. A gazdasági tárca jelezte, hogy nemcsak az éttermeket fogják ellenőrizni, hanem azt is, hogy egy üzletben tíz négyzetméterenként nem lehet több egy vásárlónál. A szabályszegőknek először pénzbüntetésre, majd hatósági bezárásra kell számítaniuk.

A gazdasági miniszter szerint az illegálisan megnyitó éttermek esetében egyelőre elszigetelt jelenségről van szó, de nem szeretné ha elterjedne és szokássá válna a tiltás megsértése. Arra hívta fel a figyelmet, hogy valójában nem tiltásról van szó, hanem egy olyan kollektív szabályról, amely szavatolja valamennyiünk egészségét. A tárcavezető szerint a délután hat órakor kezdődő éjszakai kijárási tilalomnak vannak eredményei, s miközben az általános karantén a kereskedelem és az iskolák bezárásával havi tizenötmilliárd euróba kerül az államnak, addig a kijárási tilalom csak 6 milliárd euróba. A kilencmilliárd eurós különbözetből kórházakat, bölcsődéket, iskolákat, egyetemeket lehet felújítani Bruno Le Maire szerint. Franciaországban a kényszerszabadságra küldött dolgozók teljes fizetésüket megkapják a hatósági zárlat idején, a vállalkozóknak, így az étteremtulajdonosoknak pedig vagy havi tízezer eurós kártérítést vagy pedig a 2019-es forgalmuk húsz százalékának megfelelő összegű támogatást utal havonta az állam, ez utóbbi felső határa havi kétszázezer euró.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA-ANSA/Massimo Percossi

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.