Pesti Srácok

Hetvenöt évvel ezelőtt kapta bíborosi kinevezését Mindszenty József

Hetvenöt évvel ezelőtt kapta bíborosi kinevezését Mindszenty József
Mindszenty József eleinte harcosan szembeszállt a kommunista diktatúrával, de a 39 napos kihallgatás verései, lelki terrorja és alvásmegvonása őt is megtörték. (kép forrása: mnl.gov.hu)

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1946. február 21-én kapta meg bíborosi kinevezését XII. Piusz pápától Mindszenty József. A pápa a kinevezés során megjövendölte a magyar főpásztor vértanúságát is: a harminckettő közül Te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot - mondta. A jóslat hamarosan valósággá vált.

Rákosi hatalomra kerülésétől kezdve gyanakvással kezelte Mindszenty Józsefet, akit a legnagyobb ideológiai ellenségének tartott. A mindig megingathatatlan, határozott és rendkívül karizmatikus főpásztor már az 1945-ös választások során is szerepet vállalt a kommunisták elleni harcban. A választás előtt kiadott körlevelében egyértelműen jelezte a szavazóknak, hogy próbáljanak meg a jó, az igazság és az erkölcs alapján ítélve választani a pártok közül, s ne az erőszakos uralmat támogassák. Ez a püspöki üzenet egyértelmű támadás volt Rákosival szemben, és nem is sikertelen: a kommunisták a szavazatok alig tizenhét százalékát kapták meg, a Kisgazdapárt pedig ötvenhét százalékkal aratott győzelmet. A győzelmük azonban rövid életű volt, mert a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok támogatását élvező kommunisták az 1947-es "kékcédulás" választáson, körülbelül egymillió szavazat elcsalásával bejelenthették győzelmüket, ezzel beköszöntött a totalitárius vörös terror időszaka. Rákosi pedig nem felejtett, 1948-as beszédében a Katolikus Egyházat és Mindszenty Józsefet titulálta a nép fő ellenségének. Az elsődleges céljuk az volt, hogy eltüntessék Magyarországról a főpapot, ezzel elkerülve, hogy mártírt csináljanak belőle. Folyamatos nyomás alatt tartották Mindszentyt, lehallgatták, megfigyelték, tulajdonképpen fogolyként tartották saját rezidenciáján. 1948. december elejéig tartott ez az állapot, amikor is Mindszenty József úgy döntött: nem hajlandó bíborosként Rómában folytatni az életét. Ekkor a magyar vezetés – Moszkva egyetértésével – jelezte a Vatikánnak, hogy Mindszenty sorsa megpecsételődött. Végül december 26-án, karácsonykor letartóztatták a bíborost. Ahogyan Közi Horváth József Mindszenty című írásában olvashatjuk: a bíboros vallatása során a legaljasabb, legdurvább eszközöket vetették be az ÁVH-sok, többször brutálisan megverték, pszichotróp szerekkel kezelték, meztelen nőket küldtek a cellájába, megpróbálva ezzel is megkísérteni, megalázni a főpapot, hogy végül kikényszerítsék belőle az úgynevezett beismerő vallomást, amely alapján el lehetett ítélni. A kínvallatásokat, és magát a kirakatpert Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Kádár János személyesen felügyelték. Ők voltak azok, akik megkonstruálták az egész gyalázatos színjátékot, amelynek során előre eldöntötték, hogy Mindszentyt nem fogják halálra ítélni. A főpap kivégzése ugyanis túl nagy nemzetközi visszhangot keltett volna. Franco tábornok például állítólag figyelmeztette Sztálint: ha Mindszenty a bitófán végzi, válaszlépésként azonnal kivégezteti az összes spanyol kommunistát.

Az utolsó szó jogán is bátor beszédet mondott Mindszenty

Az elsőfokú ítéletet 72 évvel ezelőtt, 1949. februárjában mondták ki. Elképesztő, ahogy e kegyetlen procedúra után, rengeteg lelki megaláztatást, és fizikai bántalmazást is elszenvedve, Mindszenty József egyenes gerinccel állt a bíróság előtt, és az utolsó szó jogán megdöbbentően bátor beszédet mondott. A Magyar Dolgozók Pártja két népbírója a büntetés kiszabásánál a halálbüntetésre szavazott, a másik kettő azonban nem. A tanács elnökének előre megmondták Rákosiék, hogy nem kell a vádlottat halálra ítélni, elég lesz az életfogytiglani is. A per másodfokú tárgyalására és a végső ítéletre 1949. júliusában került sor, amely helybenhagyta az elsőfokú döntést. Mindszenty Józsefet 1956-ban, a forradalom és szabadságharc napjaiban szabadították ki fogságából, majd november 4-én menedékjogot kért és kapott a budapesti amerikai nagykövetségen, ahol egészen 1971-ig élt. Napjait – egyebek mellett – annak szentelte, hogy meggyőzze az amerikai vezetést: ne adják vissza sem a szovjet, sem a magyar kommunistáknak a Szent Koronát, hanem őrizzék, amíg biztosabb kezekbe kerülhet. 1964-ben Johnson elnöknek címzett levelében így írt:

PestiSracok facebook image

Mindszenty József 1971-ben távozott végképp Magyarországról, majd 1975-ben bekövetkezett haláláig Bécsben élt. Mindszenty József bíboros, hercegprímás szentté avatási eljárása 1993 óta tart.

Forrás: PestiSrácok; Forrás: mnl.gov.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)