Pesti Srácok

Hetvenöt évvel ezelőtt kapta bíborosi kinevezését Mindszenty József

Hetvenöt évvel ezelőtt kapta bíborosi kinevezését Mindszenty József
Mindszenty József eleinte harcosan szembeszállt a kommunista diktatúrával, de a 39 napos kihallgatás verései, lelki terrorja és alvásmegvonása őt is megtörték. (kép forrása: mnl.gov.hu)

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1946. február 21-én kapta meg bíborosi kinevezését XII. Piusz pápától Mindszenty József. A pápa a kinevezés során megjövendölte a magyar főpásztor vértanúságát is: a harminckettő közül Te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot - mondta. A jóslat hamarosan valósággá vált.

Rákosi hatalomra kerülésétől kezdve gyanakvással kezelte Mindszenty Józsefet, akit a legnagyobb ideológiai ellenségének tartott. A mindig megingathatatlan, határozott és rendkívül karizmatikus főpásztor már az 1945-ös választások során is szerepet vállalt a kommunisták elleni harcban. A választás előtt kiadott körlevelében egyértelműen jelezte a szavazóknak, hogy próbáljanak meg a jó, az igazság és az erkölcs alapján ítélve választani a pártok közül, s ne az erőszakos uralmat támogassák. Ez a püspöki üzenet egyértelmű támadás volt Rákosival szemben, és nem is sikertelen: a kommunisták a szavazatok alig tizenhét százalékát kapták meg, a Kisgazdapárt pedig ötvenhét százalékkal aratott győzelmet. A győzelmük azonban rövid életű volt, mert a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok támogatását élvező kommunisták az 1947-es "kékcédulás" választáson, körülbelül egymillió szavazat elcsalásával bejelenthették győzelmüket, ezzel beköszöntött a totalitárius vörös terror időszaka. Rákosi pedig nem felejtett, 1948-as beszédében a Katolikus Egyházat és Mindszenty Józsefet titulálta a nép fő ellenségének. Az elsődleges céljuk az volt, hogy eltüntessék Magyarországról a főpapot, ezzel elkerülve, hogy mártírt csináljanak belőle. Folyamatos nyomás alatt tartották Mindszentyt, lehallgatták, megfigyelték, tulajdonképpen fogolyként tartották saját rezidenciáján. 1948. december elejéig tartott ez az állapot, amikor is Mindszenty József úgy döntött: nem hajlandó bíborosként Rómában folytatni az életét. Ekkor a magyar vezetés – Moszkva egyetértésével – jelezte a Vatikánnak, hogy Mindszenty sorsa megpecsételődött. Végül december 26-án, karácsonykor letartóztatták a bíborost. Ahogyan Közi Horváth József Mindszenty című írásában olvashatjuk: a bíboros vallatása során a legaljasabb, legdurvább eszközöket vetették be az ÁVH-sok, többször brutálisan megverték, pszichotróp szerekkel kezelték, meztelen nőket küldtek a cellájába, megpróbálva ezzel is megkísérteni, megalázni a főpapot, hogy végül kikényszerítsék belőle az úgynevezett beismerő vallomást, amely alapján el lehetett ítélni. A kínvallatásokat, és magát a kirakatpert Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Kádár János személyesen felügyelték. Ők voltak azok, akik megkonstruálták az egész gyalázatos színjátékot, amelynek során előre eldöntötték, hogy Mindszentyt nem fogják halálra ítélni. A főpap kivégzése ugyanis túl nagy nemzetközi visszhangot keltett volna. Franco tábornok például állítólag figyelmeztette Sztálint: ha Mindszenty a bitófán végzi, válaszlépésként azonnal kivégezteti az összes spanyol kommunistát.

Az utolsó szó jogán is bátor beszédet mondott Mindszenty

Az elsőfokú ítéletet 72 évvel ezelőtt, 1949. februárjában mondták ki. Elképesztő, ahogy e kegyetlen procedúra után, rengeteg lelki megaláztatást, és fizikai bántalmazást is elszenvedve, Mindszenty József egyenes gerinccel állt a bíróság előtt, és az utolsó szó jogán megdöbbentően bátor beszédet mondott. A Magyar Dolgozók Pártja két népbírója a büntetés kiszabásánál a halálbüntetésre szavazott, a másik kettő azonban nem. A tanács elnökének előre megmondták Rákosiék, hogy nem kell a vádlottat halálra ítélni, elég lesz az életfogytiglani is. A per másodfokú tárgyalására és a végső ítéletre 1949. júliusában került sor, amely helybenhagyta az elsőfokú döntést. Mindszenty Józsefet 1956-ban, a forradalom és szabadságharc napjaiban szabadították ki fogságából, majd november 4-én menedékjogot kért és kapott a budapesti amerikai nagykövetségen, ahol egészen 1971-ig élt. Napjait – egyebek mellett – annak szentelte, hogy meggyőzze az amerikai vezetést: ne adják vissza sem a szovjet, sem a magyar kommunistáknak a Szent Koronát, hanem őrizzék, amíg biztosabb kezekbe kerülhet. 1964-ben Johnson elnöknek címzett levelében így írt:

PestiSracok facebook image

Mindszenty József 1971-ben távozott végképp Magyarországról, majd 1975-ben bekövetkezett haláláig Bécsben élt. Mindszenty József bíboros, hercegprímás szentté avatási eljárása 1993 óta tart.

Forrás: PestiSrácok; Forrás: mnl.gov.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.